Egy ideje gyesen vagyok az iker fiaimmal. Tehát nem dolgozok most a laborban, de szívesen folytatom a blogot. Érdekel a kémia. Szívesen olvasok és írok róla. Most ezt szeretném nektek, bemutatni: hogyan oldódik a jód különböző oldószerekben.
Alapfogalmak:
Homogén rendszer: A szétoszlatott részecskék mérete 1 nm alatti azaz a halmazban nincsenek szabad szemmel, vagy közönséges mikroszkóppal látható határ felületek.
Inhomogén rendszer: A látszólagos homogenitása ellenére tulajdonságai a tér bizonyos területein eltérőek lehetnek.
Heterogén rendszer: A rendszerben szétoszlatott részecskék nagysága 1 mm fölött van, ezért benne elválasztott határfelületeket lehet megkülönböztetni.
Elegy: Több komponensű, homogén vagy inhomogén rendszer.
Komponens: Összetevő
Oldószer: Az az anyag, amelyik a többinél nagyobb mennyiségben van jelen az oldatban.
Oldott anyag: az oldatnak az a komponense, amelyik az oldószernél kisebb mennyiségben van jelen az oldatban.
Oldat: Olyan rendszer, ahol az oldószer koncentrációja az oldott anyagokéhoz képest viszonylag nagy.
Poláris molekula: Ha nem csak a kötésekre, hanem az egész molekulára igaz az, hogy benne egy pozitív és egy negatív töltésű pólus van.
Apoláris molekula: Azonos atomokból áll, vagy különböző atomokból áll, de a kötéspolaritások kioltják egymást. Szimmetrikus a kötés elrendeződés.
Hidratáció: A szolvatáció egy speciális esete, az a folyamat, amelyben a szabad ionokból vagy molekulákból hidrátburokkal körülvett ionok, illetve molekulák jönnek létre.
Szolvatáció: Az anyagok oldódásakor az oldószerek molekulái és az oldott anyag molekulái vagy ionjai közötti gyenge kapcsolat kialakulása.
Elektronfelhő: az atomban található, az atommag körül elhelyezkedő elektronok alkotják.
Elektronegativitás: A kémiai kötésben részt vevő atomok elektronvonzó képességét jellemzőviszonyszám. Jele: EN
Kísérlet:
Tegyünk egy-egy kémcsőbe benzint, etil-alkoholt, kálium- jodid oldatot és desztillált vizet. Mindegyik kémcsőbe tegyünk jódkristályt. Rázzuk össze a kémcsövek tartalmát. Figyeljük meg a változásokat. Benzinben lila színnel, etil-alkoholban és kálium-jodidban vöröses barna színnel, desztillált vízben meg csak kevéssé szintén vöröses barna színnel oldódik a jód. Találtam erről egy nagyon jó videót:
Magyarázat:
A benzin(C6H6)apoláris oldószer, ezért jól oldódik benne a jód(I2). A jódnak az eredeti lilás színe miatt oldódik lilán.
Az etil-alkoholban (CH3-CH2-OH) az etil-(CH3-CH2-)csoport miatt oldódik a jód és a hidroxil-(OH)csoport oxigénje miatt lesz vöröses barna színű. Mert az oxigénnek nagy az elektronegativitása és hat a jód elektronfelhőjére. Erről a lángfestés kapcsán írtam, hogyan függ össze az elektronokkal az anyagok színe.
A kálium-jodid(KI) oldatban ezért oldódik a jód: a kálium-jodid jodid ionjával a jód egyszeresen negatív töltésű trijodid iont ((I3)-) képez, és így tud oldódni a vízben. A víz(H2O) oxigén atomja miatt lesz vöröses barna.
A vízben csak kis mértékben oldódik a jód, mert a víz molekulák kis mértékben polarizálják a jód elektronfelhőjét. Szintén a víz miatt lesz vöröses barna.
Miért és hogyan működik a kémia két ember közt?
A párválasztásról meg a pár kapcsolatok működőképességéről szeretnék írni. Először ezzel kezdeném, hogy mit rontunk el. Néztem erről egy youtube videót "Azért szar a párkapcsolatod, mert nem értesz hozzá" címmel. Erről volt benne szó, hogy rossz szülői mintákat veszünk át, tovább visszük a sérüléseinket egyik kapcsolatból a másikba, nem tanulunk sehol a kapcsolatokról, és arrogánsak vagyunk.
Aztán erről néztem videót, hogy létezik e a nagy Ő. Erre a következtetésre jutottam, hogy eleinte senki sem nagy ő, hanem azzá válunk egymásnak. Csak az a lényeg, hogy az alap értékekben hasonlítsunk és a kisebb dolgokban lehetnek eltérések.
Az utolsó amit néztem erről egy Almási Kitti videó volt a párválasztásról. Ezt mondta, hogy a belső értékek szerint érdemes választani, és nem a külsőségek, vagy mások elvárásai alapján.
A végére megvilágosodtam és rájöttem pontosan hogyan kapcsolódik ez a kémiához, vagy ahhoz a kísérlethez, amiről szó van. A kémiának az egyik alapelve a hasonló a hasonlóban oldódik.
Az első része a kísérletnek ez volt, hogy a benzinben jól oldódik a jód,mert mindkettő apoláris molekula. Ez a fajta kapcsolat az ideális, amikor van bennünk elegendő hasonlóság, de nem vagyunk egyformák.
A második az etil-alkohol és a jód. Ahol van valamennyi hasonlóság, de a lényegi dolgokban is már van eltérés. Nem tökéletes a dolog. Ebben az esetben ugye ez van, hogy az oldószerben csak az etil-csoport miatt tud oldódni az oldott anyag.
A harmadik az, amikor az egyik fél a másik hatására időközben megváltozik. Ugye, hogy a jódból trijodid ion lesz és ezáltal a jód is polárissá válik. De amellett, hogy ez a kapcsolatokban viszonylag ritkán van, hogy az egyik ember lényegét tekintve változik meg a másik miatt, (pl. leszokik valamilyen függőségéről) láthatjuk, hogy ez sem eredményez tökéletes összeillést.
A negyedik a vízben való oldódása a jódnak. Amikor már két ember a lényeges tulajdonságaiban sem egyezik. Csak ugye van köztük egy nagyon kicsi bizsergés. Remélem tévedek, de szerintem mostanában az ilyen kapcsolatokból van sok.
A férjem mondta, hogy amit most írtam nektek ez a Működik a kémia esszenciája.
