Nem olyan rég elkezdtem olvasni "A Sedona módszer" című könyvet. Ez a könyv arról szól, hogyan engedjük el a különböző élethelyzetekben felmerülő negatív érzéseket. Ezt a két dolgot igyekszem összehasonlítani ebben a bejegyzésben: a traumatikus emlékek és a grafit ceruza keménységét. Most is az alapfogalmakkal fogom kezdeni. Ha azok most nem érdekelnek, akkor nyugodtan folytasd az olvasást a kísérlet leírással, vagy a grafit ceruza keménység és a traumatikus emlékek összehasonlításával.
Alapfogalmak:
Allotrópia: Az elemeknek azt a tulajdonságát, hogy többféle módon alkothatnak molekulákat vagy különböző kristályrácsban kristályosodhatnak allotrópiának nevezzük. A grafit és a gyémánt a szén két különböző allotróp módosulata. Mindkettő szénatomokból áll, de a két módosulatban a szénatomok eltérő kristályrácsban kristályosodnak. Az allotróp módosulatok fizikai és kémiai tulajdonságai különbözőek.
A grafit kristályszerkezete: Szerkezete jellegzetes rétegrács. A rétegsíkokat gyenge van der Waals-erők tartják össze. A grafitban egy szénatom három másik szénatommal kapcsolódik egyszeres (σ) kovalens kötéssel. A szénatomok negyedik vegyértékelektronja nem vesz részt kémiai kötések kialakításában. Ezek az elektronok delokalizáltak. Ennek köszönhető az, hogy a grafit jól vezeti az elektromos áramot, és az is, hogy a grafit fekete színű.
van der Waals-erők: Az egymástól a kémiai kötés távolságánál távolabb lévő molekulák kölcsönhatásait összefoglalóan van der Waals-erőknek, más megfogalmazásban van der Waals-kölcsönhatásoknak nevezik.
Delokalizált elektron: A delokalizált elektron a molekulában, ionban, illetve fémben található elektron, amely nem egyetlen atomhoz vagy kovalens kötéshez tartozik.
Kovalens kötés: A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek.
Ceruza keménysége: A ceruzák keménysége a karcolási keménységet jelenti, hogy a ceruza mennyire karcolja a papírt és a karcolás nyoma mennyire látszódik a papíron.
Keménységtől függően a ceruzákat 9H-tól 9B-ig (Derwent-féle skála), 10H-tól 8B-ig (Koh-i-Noor), 9H-tól 8B-ig (Staedtler) osztályozzák. Itt a H jelentése hard, azaz kemény, a B-é black, azaz fekete, az F a fine rövidítése.
A DIN EN ISO 15184 szabvány szerint a ceruza keménységi vizsgálata egy olyan eljárás, amely a bevonat felületének karcolásállóságát a ceruza hegyével határozza meg. Először a ceruzát a bevonat felületéhez képest 45°-os szögben a fémtömbbe kell rögzíteni tesztelés céljából. Ezután a ceruza hegyét vagy a teljes vizsgálóeszközt meghatározott 750 g-os terheléssel a bevonat felületén kell húzni.
Hogyan függ össze a traumatikus emlék és a ceruza keménysége?
A traumatikus emlékek is és a ceruza is nyomot hagy, és annál nehezebb eltörölni és újra írni minél keményebb, úgymond.
A traumatikus emlék feldolgozása
Amint a bevezetésben említettem olvasom "A Sedona módszer" című könyvet. Aminek az én értelmezésemben legalábbis az a lényege, hogy engedjük el a negatív érzelmeket. Minél többször gyakoroljuk ezt annál kevésbé befolyásolja a tudatalatti működéseineket a traumatikus emlék, mert elengedjük a hozzá kapcsolódó negatív érzelmeinket és gondolatainkat.
Ezt a négy kérdést érdemes feltenni magadnak az elengedéshez:
Hajlandó vagyok üdvözölni mindent amit ez felhozott bennem?
Hajlandó vagyok elengedni mindent, amit felhozott?
Készítettem egy új kérdőívet. Mostanában minél többet szeretnék írni. Elég sok téma ötleletem lett. A következő kettő bejegyzés már készülőben van: A komplex vegyületek és a komplexusok az egyik téma, a másik pedig a Traumatikus emlékek és a grafit ceruza keménysége.
Ezt a bejegyzést már legalább egy éve írom. A pályaválasztásról és a Franck-Hertz kísérletről szól. Nemrégiben megismertem egy számomra új szót: fricska. Nem annyira értettem, hogy mit jelent ez a szó a gyakorlatban, míg véletlenül le nem töröltem a több hónapja gyűjtött anyagokat ehhez a blogbejegyzéshez. Úgyhogy ilyen értelemben rövidebb lesz, mint szerettem volna, sőt drámaibb is, majd meglátjátok miért. Remélem így is tetszeni fog. Most is elég sok alap fogalom lesz, ha azok esetleg untatnak téged, akkor olvasd el csak a kísérlet részt, vagy egyből a pályaválasztós részt.
Alapfogalmak:
Atomfizika: Az atomfizika a fizika egyik alapvető ága, amely az anyag atomos szerkezetével, annak törvényszerűségeivel, a makroszkopikus anyagjellemzők mikroszkopikus magyarázataival foglalkozik.
Az atomfizika szoros kapcsolatban áll többek között a kémiával, az anyagtudománnyal, a szilárdtestfizikával, elméleteit a kvantummechanika posztulátumaira alapozza. Elméletei, illetve kísérleti módszerei összefüggnek a molekulafizikáéival. Az atomfizika továbbá kapcsolatban áll az optikával, mivel egyrészt magyarázza annak sok fontos alapjelenségét, továbbá az optika fontos kísérleti eszközöket biztosít az anyag szerkezetének megismerésére.
Legismertebb művelői közé tartozik Dalton, Thomson, Rutherford, Bohr, Born, Fermi, illetve Hartree. A 20. század kiemelkedő magyar atomfizikusai például Kovács István és Bay Zoltán.
Kvantumfizika: A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). A legáltalánosabban véve valami mérhetőnek az alapvető egysége.A kvantum a fizikában a legkisebb adag, amivel egy mérhető mennyiség növelhető. Az energia kvantuma például a foton, egy adott frekvenciájú hullámszerű csomag. A kvantummechanika a 20. század elején azon az alapvető feltevésen jött létre, hogy az elektromágneses sugárzás ilyen csomagokban érkezik.
J.J. Thomson atommodell: A Thomson-féle atommodell vagy más néven mazsoláskalács-modell, mazsoláspuding-modell (angolul: plum pudding model) egy olyan atommodell, amely szerint az atomban egyenletesen oszlik el a tömeg nagyobb, pozitív töltésű része, és abban mozognak a kis tömegű elektronok. A modellt 1904-ben Joseph John Thomson fejlesztette ki.
Alapállapotban az elektronok úgy oszlanak el, hogy a helyzeti energiájuk minimális legyen. Ha megzavarják az elektronokat, akkor rezegni kezdenek. Thomson kísérleteket végzett röntgensugárzással, és eredmények azt mutatták, hogy az elektronok száma nagyjából a tömegszámmal egyezik.
Thomson atommodelljét Lénárd Fülöp magyar származású német fizikus cáfolta meg, aki elektronokkal bombázott egy fémfóliát (Lénárd-ablak), amin az elektronok eltérülés nélkül haladtak át — tehát az atom nem lehet tömör.
A modellt Ernest Rutherford aranyfólián végzett szórási kísérlete döntötte meg, ami kimutatta, hogy az atom tömegének nagy része koncentráltan, kis térfogatban helyezkedik el. Ezt hívjuk ma atommagnak.
Rutherford-féle atommodell: Rutherford-kísérlet vagy Geiger–Marsden-kísérlet Ernest Rutherford vezetése alatt Manchesteri Egyetemen 1909 és 1911 között Hans Geiger és Ernest Marsden által elvégzett, az anyag szerkezetének felderítésére szolgáló szóráskísérletek elnevezése. A kísérletekben α-részecskékkel (hélium atommagokkal) bombáztak vékony aranylemezt.
Ha az atom belsejében az anyag többé-kevésbé egyenletesen oszlana el, ahogy J. J. Thomson atommodelljében, az úgynevezett mazsolás puding modellben leírta, akkor az α-részecskék eltérülés nélkül lassulva haladnának keresztül a lemezen, hasonlóan, mint a puskagolyó a vízben. A kísérletek eredménye szerint azonban, bár az α-részecskék többsége (miközben energiájuk egy részét elveszítették) valóban egyenesen haladt át a lemezen, néhányuk iránya jelentősen megváltozott.
Bohr-modell: A Rutherford-féle atommodellben a negatív töltésű elektronok a pozitívan töltött atommag körüli körpályán keringenek. A klasszikus fizika törvényei szerint a centripetális erőt a pozitív és negatív töltés közötti vonzó erő, a Coulomb-erő szolgáltatja. A Bohr-féle atommodell posztulátumai ezen túlmenően:
I. Az elektronok csak bizonyos megengedett sugarú körpályákon keringhetnek. Ezeken a pályákon az elektronok nem sugároznak, energiájuk állandó, ezért a pályák állandósult, ún. stacionárius pályák.
II. A stacionárius állapotok között átmenetek jöhetnek létre. Ekkor az elektron egyik stacionárius pályáról egy másikra kerül, miközben a két pálya közötti energiakülönbségnek megfelelő energiájú fotont az atom kibocsátja, vagy elnyeli. Az atom által emittált, vagy abszorbeált foton.
Az elektroncső: az elektronikában használt aktív eszköz, amely elektronok vákuumban vagy gázzal töltött térben való áramlásán alapul. Többnyire nagyjából hengeres kialakítású üveg védőbúrában rögzített, elektródákat tartalmazó, légmentesen lezárt elektronikai eszköz, amelyből az elektródák a működtetéshez ki vannak vezetve. Ha az elektroncső belsejében légritkított tér, azaz vákuum (10−1 Pa) van, ekkor vákuumcsövekről beszélünk, ha kis nyomású gáz, akkor gáztöltésű elektroncsőről.
Elektron: Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért. Szokásos jelölése: e‒.
Atom: A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait. Parányi, gömb alakú, semleges részecske, mely atommagból és elektronburokból áll. Kémiai úton nem bontható fel alkotó elemeire. Ilyen értelemben az atomok a molekulák és az anyag alapvető összetevői. A modern természettudományok kísérletileg igazolták azt, hogy az anyag ilyen részecskékből áll.
Anód: Az anód szó a görög άνοδος = felemelkedés szóból származik, és egy készülék azon elektródáját nevezik így, amelyből elektronok lépnek be az áramkörbe, például egy elektrolit oldatból. Az eszköz ellentétes töltésű elektródája a katód.
Katód: A katód fizikai fogalom. Valamely elektromos eszköz (így például elektroncső, ívkisüléses fényforrás) negatív elektródja. A katód általában az elektromosságot gerjesztő készülékek negatív pólusa. Elektrolízisnél a telep negatív sarkával közlekedő áramvezetőnek az a része, amely az elektrolízisnek alávetett folyadékba merül. Elektrolitokban a kationok a katód felé vándorolnak. A katód (κάθοδος) görög sz
ó, azt jelenti: lefelé vivő út.
Elektrolit: Elektrolitnak nevezzük azokat a vegyületeket, amelyeknek vizes oldata vagy olvadéka, mozgékony töltéshordozók - anionok és kationok - révén, elektromos áram vezetésére képes. Az elektrolitoldatokat vagy olvadékokat ionvezetőknek, vagy másodfajú vezetőknek is nevezzük.
Elektrolízis: Az elektrolízis az elektromos áram hatására végbemenő elektrokémiai folyamat. Az egyenáram hatására redoxireakciók mennek végbe, tehát elektromos energia alakul át kémiai energiává. Az elektrolízis során végbemenő reakciók energiaigényes folyamatok, melyek önként nem mennek végbe.
Anion: Anionnak nevezzük a negatív töltésű ionokat. Negatív töltést akkor kap egy részecske, ha több elektron található benne, mint proton. Az elektrontöbblet lehet egy vagy több, e szerint az anionok töltése is lehet egyszeres vagy többszörös. Általános jelölésük: A−, A2−, An− stb.
Kation: A kationok pozitív elektromos töltéssel rendelkező ionok. Pozitív töltésük elektronhiányos állapotukból következik, a részecskét felépítő elektronok száma kisebb a protonokénál.
Ion: Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Az elektroemissziónak az az esete, amikor az elektronok kilépéséhez szükséges energiát a fémben levő elektronok hőmérséklettől függő kinetikai energiája szolgáltatja. Ez az energiaszükséglet elektroncsövekben nagyobb, mint a kilépési munka és (általános esetben) négy részből tevődik össze, ezek: a fém belseje felé irányuló Coulomb-erőnek, a tükörképerőnek", a tértöltésfelhő fékezőhatásának, és az anódtól származó fékező vagy gyorsító térerőnek megfelelő energiák. Az izzókatódok működése a termikus emisszión alapszik.
Centripetális erő: A centripetális erő (a latin: centrum , "középpont" és a petere "keresni") olyan erő, ami miatt a test egy íves utat követ. Iránya mindig merőleges a test mozgására és az út görbületének, illetve pillanatnyi görbületének rögzített pontja felé. Isaac Newton úgy jellemezte, hogy "egy olyan erő, amellyel a testeket elmozdítják vagy meghúzzák és ezáltal bármilyen módon hajlamosak egy központ felé mutatni." A Newtoni mechanikában a gravitació biztosítja a csillagászati keringésekért felelős centripetális erőt.
Atommag: Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik. Az atommag átmérője néhányszor 10−15 m, ami az atom méretének tízezred része.
Elektromos töltés: Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak. Az elektromosan töltött anyag elektromágneses teret hoz létre, és a külső elektromágneses tér befolyásolja a mozgását.
Coulomb-törvény: A Coulomb-törvény a fizikában két pontszerű elektromos töltés közti elektromos kölcsönhatásból származó erő nagyságát és irányát adja meg. A törvényt Charles Augustin de Coulomb francia fizikus igazolta kísérleti úton, torziós mérleggel végzett mérések segítségével. A töltött testek között fellépő erőhatást Coulomb-erőnek nevezzük. Két azonos előjelű töltés taszítja, két különböző előjelű töltés vonzza egymást.
Elektromos feszültség: Elektromos mezőben két pont között az elektromos feszültség (villamos feszültség) megadja, hogy mennyi munkát végez a mező egységnyi töltésen, míg a töltés az egyik pontból elmozdul a másikba. Mértékegysége tehát a joule/coulomb, amit voltnak neveznek. Valamely kijelölt viszonyítási ponthoz képest mért elektromos feszültséget elektromos potenciálnak nevezik. Nagyságától függően nevezik törpefeszültségnek, kisfeszültségnek, nagyfeszültségnek vagy különlegesen nagyfeszültségnek.
A James Franck és Gustav Hertz német fizikusok által 1914-ben a Berlini Egyetemen elvégzett Franck–Hertz-kísérlet volt az első, amely a Bohr-modell atomi energianívóinak létezését a fénykibocsátástól függetlenül is igazolta. A kísérlet kvantum- és atomfizikában játszott elvi jelentőségéért Franck és Hertz elnyerték az 1925. évi fizikai Nobel-díjat. A kísérlet és az eredmények értelmezése
A kísérlet során a légritkított, gáztöltésű elektroncsőben elektronok és atomok ütközését hozták létre. A mérések szerint az atomok csak meghatározott energiát képesek a velük ütköző elektronoktól átvenni. Ekkor az ütközések rugalmatlanok, az atomok gerjesztődnek. Ha az ütköző elektronok energiája nem egyezik meg az atomi energiaszintek különbségével, akkor nincs energiaátvétel, az elektronok ütközései az atomokkal rugalmasnak bizonyulnak. Franck és Hertz a kísérlet során kis nyomású higanygőzzel töltött elektroncsövet használt. A csőben az anód és a katód között egy harmadik, lyukacsos dróthálóból készült elektróda is van, amelyet rácsnak hívnak. Az ilyen elektroncső neve trióda. A katódot egy feszültségforrás segítségével izzítjuk. A magas hőmérséklet hatására elektronok szakadnak ki a katódból (ez az ún. termikus emisszió). A rácsra változtatható, a katódhoz képest pozitív feszültséget kötünk, ezt a rácsfeszültséget a műszer segítségével mérjük. A pozitív rácsfeszültség hatására az izzókatódból kilépő elektronok felgyorsulnak. A gyorsítótérben felgyorsult elektronok legyőzik a rács és anód közötti −0,5 V feszültségű ellenteret, majd az anódra jutva az ampermérővel mérhető áramot hoznak létre.
A Franck-Hertz-kísérlet áramerősség-feszültség karakterisztikája Az anódáramot a gyorsítófeszültség (rácsfeszültség) függvényében ábrázolva a grafikonon látható jellegzetes görbét kapjuk.
A rácsfeszültség növelésével az anódáram kezdetben nő; a rács és anód közötti térben az elektronok rugalmasan ütköznek a higanygőz atomjaival, így lényegében nem veszítve energiát (az elektronok tömege ugyanis sokkal kisebb a higanyatom tömegénél). A rácsfeszültség adott értékénél azonban (higanyatomokkal végzett kísérletben 4,9 V-nál) az anódáram hirtelen csökkenni kezd; az elektronok most rugalmatlanul ütköznek, energiájuk nagy részét átadva a higanyatomoknak, gerjesztett állapotba hozzák azokat. Az így lecsökkentett energiájú elektronok viszont nem tudnak a −0,5 V feszültségű ellentéren keresztül az anódra jutni, ezt jelzi az anódáram csökkenése. Tovább növelve a rácsfeszültséget, az anódáram ismét nő. Egy újabb meghatározott feszültségértéknél (4,9 V + 4,9 V) azonban ismét csökkenni kezd; az elektronoknak úgy megnő az energiája, hogy kétszer is tudnak egy-egy alapállapotú higanyatomot gerjeszteni. A feszültség további növelésével elérhetjük a többszörös gerjesztéseket is.
Videó az atommodellekről:
A Frank-Hertz kísérlet magyarázata és párhuzama a pályaválasztással:
A kísérlet leegyszerűsítve arról szól, hogy az atomok és az elektronok ütköznek egymással. Ha az atomnak van olyan energiaszintű elektronja, ami azonos a vele ütköző elektronnal, akkor rugalmatlan ütközik és gerjesztődik. Amennyiben nincs, akkor rugalmasan ütköznek, lényegében lepattan az elektron az atomról.
Így kapcsolódik ez a pálya választáshoz: tegyük fel, hogy mi vagyunk az atomok és a különböző tevékenységek az elektronok. Ha olyan tevékenységbe ütközünk, ami megfelelő az energiaszintünknek, akkor úgymond begerjedünk rá, ha olyan a, ami nem felel meg akkor lepattan rólunk.
Ajánlanék két könyvet, ami segíthet a pályaválasztásban: az egyik a Hallgass a szívedre, a másik a Céltudatos élet.
Szakma ajánló:
Szeretnék a figyelmetekbe ajánlani pár szakmát. Híres vagy kevésbé híres személyek történetein keresztül szeretném bemutatni az egyes foglalkozásokat.
Almási Kitti: pszichológus. Mostanában jutott eszembe, hogy az ő történetét is bemutassam. Régebben sok videóját láttam. Ha szeretnétek jobban megismerni Kitti történetét, akkor hallgassátok meg a Szavakon túl műsorát, ahol Kadarkai Endre beszélget vele.
Könyvtáros: Ha kíváncsiak vagytok mit csinál egy könyvtáros, azon túl, hogy az olvasókkal beszélget, akkor nézzétek meg ezt a videót.
Színész: Itt is elég érdekes dolgokról van szó. Nem is gondoltam volna, hogy a színészek sok esetben zárkózottak. Ebben a videóban megtudhatsz még több érdekességet a színészlétről.
Pályázatíró: Én ebből a mi a pálya sorozatos videóbóltudtam meg, hogy egyáltalán van ilyen szakma. Szerintem olyanoknak való, akik szeretnek szervezkedni.
Fotográfus: Ez kívülről elég egyszerűnek tűnik, hogy valaki "csak" fényképez. Maga a fényképezés is elég bonyolultnak tűnik ez alapján a videó alapján, meg az utó munkálatok is. Például ezt sem tudtam, hogy még mindig szoktak vegyszerrel előhívni képeket.
Informatikus: Ha te is azt hitted, hogy az informatika az ilyen elvarázsolt, remete lelkeknek való, akkor te is meg fogsz lepődni ezen a videón.
Újságíró: Ami felkeltette az érdeklődésemet, ebben a videóban, az egy idézet az egyik újságíró lánytól: "A kötetlen munkaidő az azt jelenti, hogy egyfolytában kell dolgozni."
Szakács: Eszerint a szakácsos videó szerint az tűnik jónak ebben a szakmában, hogy ki lehet élni a kreativitást. Az tűnik nehéznek, hogy sokat kell egyhuzamban dolgozni, főleg az olyan időszakokban, amikor a többség pihenni szokott.
Ezeket a szakmákat találtam a "Mi a pálya?" sorozatban. A következőekben olyanok élettörténeteit szeretném bemutatni akiket a Tiktokon kérdeztem a szakmájukról, vagy akiket nem sikerült megkérdeznem, de tetszettek a videói.
Sefa a burkó: ő is Tiktokos, de neki nem a videóit láttam, hanem Sváby András heti naplójában hallottam róla. Bárcsak az összes szakember ennyire megrendelő központú lenne, mint ő.
Hajdu Erik az óvó bácsi: ő nem csak óvó bácsi, hanem énekes is. A Tiktokon vannak videói arról hogyan telnek a napjai óvó bácsiként.
dr. Kulja András: ő a Tiktokos sebész. Az első videót nem is a Tiktokon láttam tőle, hanem Cyla (Kajdi Csaba) live-ozott vele, még a kovid kapcsán.
Attila: ő egy autó szerelő, és a szakma árnyoldalairól beszélt inkább. Egyrészt úgymond piszkos munka, a szó legszorosabb értelmében. Másrészt kötél idegek kellenek az ügyfelekhez.
Ricsi: ő egy kukás, és úgy tűnik, hogy szereti a munkáját. Azt írta üzenetben, hogy szeretik őt a lakók, többet keres mint korábban 3 műszakban, és nincsenek állandóan a sarkában a főnökei.
Halász Péter: ő egy angoltanár, dalszöveg író, katonai angolt fordít. Itt van az első videó, amit láttam tőle.
Guadalupei Szent Munkás: ő kőműves, többek között házfelújítási videói vannak fenn Tiktokon.
Ha esetleg az egyház berkein belül szeretnétek tevékenykedni, arra az esetre mutatok nektek példaértékű személyeket.
Pál Ferenc: ő az ország egyik leghíresebb katolikus papja. Bizonyos szempontból neki köszönhetjük, hogy összejöttünk Gáborral, mert egy nagyon fontos közös pont volt az, hogy mindketten szeretjük az előadásait. Az első randinkon az ő miséjére mentünk, egy másik miséje után pedig odamentünk hozzá a sekrestyébe és megáldotta a kapcsolatunkat.
Gyökössy Endre: református lelkész legenda, mentálhigiénés szakember, 5 gyerekes család apa, újpesti lakos volt. Már sajnos elhunyt.
Bartha Angéla nővér: ő egy szociális testvér, az emberhalász szeminárium egyik főszervező e, és a katolikus karizmatikus mozgalomhoz tartozik. Az EWTN YouTube csatornán péntekenként elmélkedni szokott az evangéliumról.
A végére hagytam a drámaibb dolgokat:
Nagy Dávid: fizika-matek szakos tanár volt. Itt olvashattok róla, hogyan lett sír ásó.
Gábor: ő a férjem, az életem szerelme. Világ életében az építő ipar felé tolták a szülei, vagyis nekem így tűnik, hogy ez történt. Egy ideig dolgozott is építészként és kiderült, hogy nem ez az ő útja. Most szerelőként dolgozik és ez sokkal jobban illik hozzá.
én: arról már írtam a másik blogomban, hogyan lettem gimnáziumi laboráns. Ezt egészíteném ki. Egyrészt azzal, hogy közvetlenül a Rákócziba kerülésem előtt voltam egy kistarcsai származású fiú, Dávid atya új miséjén. Ott az egyik korábbi papunk, Somlai József atya olvasta fel neki Sík Sándor Acélember című versét. Az utolsó két sor nagyon megmaradt bennem:
"Az ismeretlen Igét hordja vállunk.
Bennünket ideállítottak. Állunk."
Nagyon azt éreztem akkoriban, hogy megtaláltam a helyemet. Az utóbbi hetekben kiderült, hogy tovább kell keresnem, mert nem tartanak már rám igényt a Rákócziban. Mert előreláthatólag nem tudok visszamenni teljes munkaidőben. Úgyhogy most Baráth András ötletei nyomán készülök az álláskeresésre.
A kiégés és a fekete kígyó kísérlet folyamatát szeretném párhuzamba állítani. Azért akadtam el hónapokkal ezelőtt ezzel az írással, mert ki vagyok égve. Közvetve az anyósom ébresztett rá erre pedig alapvetően csak simán gúnyolódni akart. Gáborral üzente meg, hogy ne blogozzak, hanem neveljem úgy a gyerekeket, ahogy ő akarja. Eszembe jutott erről egy Pál Feris történet, amit sajnos nem emlékszem, hol olvastam, vagy hallottam. Benedek Elek és Benedek Elekné Fischer Mária közel egyszerre halt meg, 1929-ben. Ezt mondta erről Feri atya, hogy ennek szerinte az az oka, hogy mire Mária Benedek Eleknéként meghalt, addigra Fischer Máriaként már rég halott volt. Most olvastam erről egy cikket, hogyan halt meg: Benedek Elek levél írás közben agyvérzést kapott, mikor meglátta a felesége, hogy halott, öngyilkos lett. Bealtatózta magát. Ha te öngyilkosságon gondolkodsz arra az esetre hívd könyörgök a 116-123 as számot, ők ilyen lelkisegély szolgálat. Ha pedig öngyilkossági szándékod van, akkor a 112 t. Ez a Fischer Máriás történet úgy kapcsolódik hozzám, hogy nem szeretném, ha csak Arany Gábor felesége lennék, és az Arany testvérek anyukája, hanem szeretném, ha megmaradna a Baran Zsuzsi énem is. Ehhez az énemhez hozzátartozik az írás, annak érdekében, hogy ne égjek ki még jobban.
Alapfogalmak:
Cukrok: A köznyelvben cukor alatt többnyire a kémiában mono- és diszacharidnak nevezett szénhidrátok kristályait értjük.
Szénhidrátok: A szénhidrátok vagy tudományos néven szacharidok a növények által, fotoszintézis során termelt, szén-, oxigén- és hidrogéntartalmú szerves vegyületek, melyekben a H:O arány legtöbbször 2:1 (mint a vízben), ezért régen a szén hidrátjainak gondolták őket. A szénhidrátok hevítéssel vagy erélyes vízelvonó szer hatására (például tömény kénsav) szénre és vízre bonthatók.
Fehér cukor: Más elnevezései: asztali cukor, finomított cukor, répacukor. A finomított cukrot a répa levéből nyerik. Amint kivonták a cukorrépából, nagyon komoly eljárásokon megy keresztül, míg fehér, kristályos anyag nem lesz belőle. Fajtái: kristálycukor, kockacukor, porcukor.
Szódabikarbóna: A nátrium-hidrogén-karbonát (nátrium-bikarbóna, köznapi nevén szódabikarbóna, régiesen kettedszénsavas szikeny) enyhén lúgos, vízben jól oldódó só. Bikarbonátionból (HCO3−), és nátriumionból (Na+) áll. A savakat semlegesíti, és közben szén-dioxid szabadul fel. A szódagyártás és más vegyipari folyamatok mellékterméke. A környezetre ártalmatlan, sokoldalúan használható.
Homok: A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott. A talajmechanikai gyakorlatban szemnagyság szerinti talaj megnevezéskor homoknak nevezzük a 0,063–2 mm közötti szemcseméretű talajt.
Égés: Az égés a tűzvédelem értelmezése szerint a levegő oxigénjével történő egyesülés.
Az égéshez három alapfeltétel együttes megléte szükséges: – az éghető anyag, – az égést biztosító közeg (ami főként az oxidációt lehetővé tevő oxigén), – az anyag gyulladási hőmérsékletét elérő hőmérséklet. Az égés nem jöhet létre, ha nem egy időben és térben van jelen a három alapfeltétel. Vegyük észre azonban, hogy az égés akkor is létrejön, ha nincs gyújtóforrás, illetve láng az éghető anyag közelében (pl. öngyulladás). Ha a fenti feltételek teljesülnek, az égés mindenképpen beindul. Az égés szükséges feltétele a hő. Az oxigént és az éghető anyagot fel kell melegíteni a gyulladási hőmérsékletre; ismeretes ugyanakkor, hogy a tűzoltás egyik lehetősége a hőelvonás (hűtés), amelyet egyes tüzeknél vízzel valósítunk meg.
Alkohol: Az alkoholok egy vagy több hidroxilcsoportot (-OH) tartalmazó szerves vegyületek. Az alkoholokban a hidroxilcsoport telített szénhidrogénhez kapcsolódik. Általános képletük: R-OH.
Kísérlet:
Hozzávalók:
- Előre elkészített tabletta
- Alkohol
- Homok
- Petricsésze, vagy befőttes üveg teteje
- Gyufa
Tabletta elkészítése:
Hozzávalók: porcukor, szódabikarbóna, és egy kis alkohol
7-8 egység porcukrot összekeverünk egy egység szódabikarbónával. Hozzáadunk annyi alkoholt, amennyitől összeáll. Tablettát formálunk belőle, majd kiszárítjuk.
Kísérlet elvégzése:
A homokot a befőzőttes üveg tetejébe (petricsészébe) tesszük, kevés alkoholt öntünk rá.
Ráhelyezzük a tablettát.
Ha teljesen kiszáradt, akkor a tabletta tetejére is önthetünk egy kevés alkoholt.
Ezután meggyújtjuk.
Szivacsos, könnyen törhető anyagot kapunk a végén.
Magyarázat:
A cukor szénné ég el, és azt a szódabikarbónából hő hatására keletkező szén-dioxid fújja fel.
Reakció egyenletek:
1. A cukor hevítés hatására szénné és vízzé bomlik:
C12H22O11 (hevítés) --> 12 C + 11 H2O
2. A szódabikarbóna hevítés hatására nátrium-karbonátra, szén-dioxidra és vízre bomlik. ( Sütéskor is ez történik, hogy a keletkező szén- dioxid fújja fel a süteményeket.)
2 NaHCO3 (hevítés) → Na2CO3 + CO2 + H2O
Mivel ez egy otthon elvégezhető kísérlet, ezért pár dolgot leírok erről, mit érdemes tenned, ha szeretnéd kipróbálni. Tiszta, sérülésmentes eszközökkel dolgozz. Ha gyerek vagy (18 év alatti), vagy valami miatt cselekvőképtelennek számítasz(ha ez rád vonatkozik, arról valószínűleg tudsz) , akkor felnőttel együtt kísérletezz. Ha felnőtt vagy akkor is érdemes egy felnőttnek még veled lennie, mert ez az alkohol-tűz kombináció elég veszélyes tud lenni. Arra az esetre, ha baleset történne, ami remélem nem fog, leírom, hogyan tudsz mentőt, és/vagy tűzoltót hívni.
Amikor szükség van a mentőkre, az általában egy felfokozott hangulat mind az érintett, mind a körülötte levők számára. A pánikba esés azonban a lehető legrosszabb reakció, amit ismeretekkel, összeszedettséggel előzhetünk meg a leghatékonyabban. Tárcsázzuk a 112-es központi számot, vagy a mentők 104-es hívószámát! A diszpécser fog jelentkezni, aki bizonyos kérdéseket fog feltenni. Vegyük sorra, mi az, ami feltétlenül legyen nálunk annak érdekében, hogy ne vesztegessünk értékes másodperceket azzal, hogy ezeket akkor kezdjük keresgélni, amikor kiderül, szükség lehet rájuk. 1. Bejelentő neve, telefonszáma. Az esetleges visszahívhatóság, pontosítás miatt. 2. Esemény jellege. Mi történt? Önmagában információt hordoz, iránymutató lehet a sérültek számára, súlyosságára, a helyszínre vonatkozóan (pl. jármű árokba borult, magasból esés történt, irodában történt hirtelen rosszullét, villanyszerelés közben történt hirtelen rosszullét) 3. Esemény helyszíne. Hol történt? A lehető legpontosabban meghatározva. Nagy fontosságú nem egyértelmű, nehezen megközelíthető, nem széles körben ismert helyszín esetén. (üzemi terület, félreeső hely, úttól messze lévő helyszín stb.)
A tűzoltókat két számon tudod felhívni. Az egyik a 105, amikor közvetlenül a tűzoltók jelentkeznek, a másik a 112, ami egy általános segélyhívó szám, akik mind a tűzoltókat, mint a mentőket tudják kapcsolni.
Mit mondjunk segélyhíváskor? A tűzoltóság segélykéréskor meghatározott sorrendben rögzíti az esemény adatait, ezért persze fontos tudnunk a tűzesetről minden fontos információt, azonban mindig az ügyeletes kérdéseire válaszoljunk. Minél alaposabban adjuk meg a tűzeset adatait, annál gyorsabban és pontosabban lehet meghatározni a tűz felszámolásához szükséges segítség mennyiségét, és milyenségét. A következő kérdésekre lehet számítani, felkészülni: A tűzeset pontos címe A legegyszerűbb, ha megadjuk a várost, utcanevet, házszámot, és ha tudjuk, akkor az épület rendeltetését, intézmény nevét (pl.: irodaház, bevásárlóközpont, X. Y. általános iskola, X. Y. élelmiszer bolt, stb.). Természetesen lehet olyan helyzet, amikor nem tudjuk, vagy nem lehet a pontos címet meghatározni, és a helyszín sem azonosítható könnyedén, de ilyenkor mindenképpen praktikus megadni valamilyen tájékozódási pontot, ami lehet akár magas épület, építmény, amelyhez viszonyítva a tűzoltók megtalálják a helyszínt. Mi történt, mit lát, mit tapasztal. Itt kell elmondani, hogy mi az, ami ég, mekkorák a lángok, milyen a füst, hogy a tűz csak egy helyiségben ég, vagy esetleg már az egész lakásban. A tűzoltóságnak fontos lehet még esetleg, hogy érezhető-e gázszag, tapasztalható-e szikrázás, vagy bármi szokatlan. Milyen magas az épület, hány emeletes. Természetesen nem mindegy, hogy a tűz egy kétszintes családi házban, vagy esetleg egy 10 emeletes társasházban ég-e, mivel a magasabb épületek oltásához szükség lehet magasból mentésre alkalmas tűzoltó járműre is. Veszélyben vannak-e személyek, sérülés, haláleset történt-e? Talán nem mindenki tudja, de ha tüzet jelzünk, és tudjuk előre, hogy valaki megsérült, nem kell külön értesíteni a mentőszolgálatot, hisz ha a tűz jelzésekor a tűzoltóság ilyen információt kap, külön kérés nélkül megteszi azt. Lehet-e a helyszínen bármilyen veszélyes dolog, körülmény. Itt a legkülönbözőbb, és akár legszélsőségesebb tényezőkre kell gondolni, mint a maró, mérgező anyag, nagy mennyiségű éghető anyag, éghető folyadék, gázpalack, bármilyen veszélyes állat, stb. A jelző neve, telefonszáma A tűzoltók helyszínre jutását nagyban megkönnyítheti, ha a ház előtt, utcasarkon, akár éjszaka zseblámpával jelezve várják Őket. Ez főleg olyan helyszíneken lehet fontos, amelyek megközelítése, megtalálása gondokat okozhat (pl. erdőben).
1. Az idealizmus szakasza. Ez a lelkesedés vagy lángolás szakasza. A fekete kígyó kísérlet szempontjából ez az, amikor lángra kap az alkoholos szódabikarbónás cukros keverék.
2. Realista fázis: amikor valaki már nem lekesedésből, hanem elköteleződésböl tesz valamit. A kísérletben ez úgy jelenik meg, hogy megfeketedik a keverék.
3. Stagnálás, vagy kiábrándulás: Amikor már valakinek ez az egész tevékenység csak púp a hátán. Elkezdünk úgymond üresek lenni. A kísérletnél kicsivel a megfeketedés után elkezdnek üregek kialakulni a szén-dioxid hatására.
4. Frusztráció szakasza: Amikor már valaki kifejezetten visszahúzódóvá válik. Itt már látszik, hogy hamarosan a gödör aljára fogunk érni. A kísérletben a kígyó növekedése elkezd belassulni.
5. Apátia: Amikor valaki már kifejezetten ellenségesség válik és nem akar változtatni a helyzetetni. Ez a kísérletnek a vége, amikor megáll a növekedés.
Mit lehet tenni a kiégés ellen:
Gyűjtöttem össze nektek videó linkeket, és könyv ajánlót arra az esetre, ha ti is ki vagytok égve és keresitek a kiutat.
2. Látszólag normális életet éltem, mégis kiégtem: Ez a TV shoeshine egyik filmje. Itt is az egyik szereplő Verseghi Beáta nővére. Rajta kívül dr. Csókay András és Dabóczi Kálmán beszélget a TV shoeshine osokkal, Stumpf Katával, és Major Petivel. Számomra ennek a videónak az a fő üzenete, hogy a kiégés okozta űrt vagy Istennel töltjük be, vagy mást fog bevonzani a vákuum.
3. Limpár Imre a család-barát műsorában: Ez a stresszkezelésről szól. Ami a fontos üzenete számomra ennek a videónak:" Az én életem ne gödörtől gödörig tartson, hanem csúcstól csúcsig. "
6. Ez egy könyv ajánló: Csernus Imre: A kiút. Erről a könyvről írtam már a másik blogomba egy bejegyzést
7. Ez is egy könyv: Gyökössy Endre: Orvosság a fáradtságra. Erről a Szent Gellért kiadónak van egy könyvajánlója.
Legközelebb a pályaválasztásról szeretnék írni.
Én amiatt is eléggé kiégtem, hogy elég sokan esnek nekem és Gábornak, hogy kizárólag azért átlagon aluli az ikrek teljesítménye, mert rossz szülők vagyok. Miközben május és október között volt egy vizsgálat sorozatuk a, ahol kiderült, hogy Gabika autista. Árpi pedig kevert specifikus zavarú, aminek vélhetőleg idegrendszeri éretlenség az oka. Eszembe jutott erről az egész élethelyzetről egy bibliai idézet: A gonoszság megsokasodása miatt sokakban kihűl a szeretet, de aki mindvégig kitart, az üdvözül. (Máté 24: 12-13)
Vagy, ha már a Facebook csoport tagja vagy és hasznosnak találod, akkor kérlek hívj meg másokat is, akiket szerinted érdekelhet. Autómatikus beengedés. Illetve kötelezően meg kellett adni jelentkezési feltételt, ami azt jelenti, hogy olyan lehet tag, akinek legalább 3 hónapja van Facebook fiókja.
A következő téma az a fekete kígyó kísérlet és a kiégés lesz, ezután fogom kidolgozni a kérdőíves témákat.
Nem is tudom, hol kezdjem. Nagyon sokat gondolkoztam ezen az íráson. Sőt érzelmileg is megterhelő volt feldolgozni ezt a témát. Ma döntöttem úgy, hogy nem halogatom tovább a leírását. A magmás kőzetek kialakulásának fázisainak és a személyiségünk fejlődésének a szakaszainak a párhuzamáról szeretnék írni. Ez amilyen bonyolultan hangzik olyan bonyolult. Éppen ezért igyekszem minél átláthatóbban írni róla. Kicsit rendhagyóan ugyan, de ugyanúgy, mint eddig most is a természettudományos résszel kezdem, aztán az érzelmi folyamatokkal fejezem be. Vagyis itt inkább abbahagyásról van szó, mint befejezésről. Nos akkor...
Alapfogalmak:
Geokémia: A geokémia a Föld és egyes részeinek kémiai összetételét vizsgáló tudomány.
Ásvány: Az ásványok olyan, a Föld belsejében és a Földön kívüli objektumokban előforduló, természetes eredetű anyagok, amelyek összetétele és szabályos, képlettel leírható, rendezett szerkezete egyaránt viszonylag állandó: kristályos vagy amorf. Az ásványokat tanulmányozó tudomány az ásványtan (mineralógia).
Kőzet: A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai. Ezek mindig meghatározott természeti folyamatban, egységesen képződnek. Az ásványokon kívül gyakran nem ásványos (amorf) anyagokat is tartalmaznak; ezek mennyisége egyes (főleg vulkáni) kőzetekben a kőzet tömegének akár 90%-ánál is több lehet.
A kőzetekkel a kőzettan tudománya foglalkozik. Ennek két fő ága:
a leíró kőzettan (petrográfia) és a genetikai kőzettan (petrológia);
Fémek: A fémek csoportjához tartozik a kémiai elemek nagyobbik része. (A transzurán elemekkel együtt 88.) A fémek a kémia tudományági értelmezése szerint a periódusos rendszerben a bór-asztácium vonaltól balra található elemek, kivéve a hidrogént. Létezik azonban egy csillagászati értelmezése is a fémeknek: az asztrofizikában és bolygótudományokban minden hidrogénnél és héliumnál nehezebb elemet fémnek tekintenek.
Kristályosodás: A kristályosodás egy halmazállapot-változási folyamat, melynek során a gőzfázisú anyag a folyadékállapotot "átugorva" szilárddá válik. Mivel minden halmazállapot-változás reverzibilis folyamat, a kristályosodásnak is megvan az ellentéte, ez pedig a valamivel közismertebb szublimáció (pl.: jód, kámfor). A kristályosodási folyamatot télen könnyedén megfigyelhetjük, ha hideg ablakra meleg vízgőzt eresztünk - így alakul ki a jégvirág. A geológia kristályosodás alatt a kőzetalkotó ásványok kristályosodását érti. A kristályok oldatokból válnak ki, az oldatok általában magmás eredetűek, és a folyamat hőmérsékletfüggő.
Gyémánt: A gyémánt a terméselemek osztályán belüli széncsoporthoz tartozó ásvány és egyben a legjelentősebb drágakő. Ezt fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönheti, hiszen a harmadik legkeményebb, természetben előforduló ásvány, a nagyon ritka wurtzit-bórnitrid és a lonsdaleit után,átlátszósága és fénye kiváló, fénytörése és színszórása a legmagasabb fokú. Ugyanakkor rajta kívül nincs más drágakő, amely csak egyetlen elemből állna: a gyémánt szénatomokból áll, a szén egy allotrop módosulata . Rendkívül nagy keménysége miatt ipari felhasználása széleskörű.
Kvarc: A kvarc az oxidok és hidroxidok osztályába tartozó ásványfaj, a szilícium-dioxid (SiO2) egyik szerkezeti változata. A kvarc a földkéreg egyik legelterjedtebb ásványa. A savanyú magmából keletkezett eruptív kőzeteknek lényeges alkotórésze; kvarcszemekből állnak a puszták, sivatagok, folyóvizek s részben a tengerek homokja, kavicsa, úgyszintén a homokkő. Nem hiányzik a metamorf kőzetek, valamint a gazdasági szempontból jelentős ásványelőfordulások ásványai közül sem. A kvarcnak szép színű, aránylag könnyen található változatai közül kerültek ki az első drágakövek.
Magma:A magma felszín alatti, olvadt kőzetanyag. Földtani megközelítés szerint többkomponensű, nyílt rendszerű szilikátos kőzetolvadék, változatos (és változó) kristály- és könnyenilló-tartalommal, változó hőmérséklettel, sűrűséggel, folyási jellemzőkkel és viszkozitással.
Ion: Az ion olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Só: A kémiában sóknak nevezik azokat az anyagokat, melyek pozitív töltésű kationokból és negatív anionokból állnak, azaz kifelé semleges töltésű ionos vegyületek. Ezek az ionok lehetnek szervetlenek (Cl−) vagy szervesek (CH3COO−), egyatomosak (F−) vagy többatomos ionok (SO2−)
Viszkozitás: A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben.
Érc: Ércnek nevezzük azt az ásványt, amelyben fémek vagy fémvegyületek olyan mennyiségben halmozódtak fel, hogy egy adott ipari, technikai színvonalon gazdaságosan kinyerhetők.
Az előkristályosodás a magmás ásvány- és kőzetképződés első szakasza 1400–700 °C között zajlik. Az első szakaszban nehézfém szulfidok válnak ki: pirrhotin, pentlandit, kalkopirit, sperrylit. Idővel ezekből a szulfidolvadékokból alakulnak ki a szililkátolvadékok. A szilikátolvadékokból a következő anyagok keletkeznek: magnetit, kromit, apatit, gyémánt, néhány terméselem (platinafémek).
II. Főkristályosodás
Az ásványtársulások 700–380 °C között kristályosodnak, a szilárd kéreg magmás kőzeteit alkotják, ércek vagy nem érces nyersanyag telepek nem keletkeznek. Az ásványosodás 900 °C körül két úton indul meg, az olivincsoporttal a nagy fajsúlyú kőzetalkotók, az anortittal a földpátok kezdődnek. A biotitok és káliföldpátok kiválása után már csak a muszkovit jöhet létre, majd – amennyiben még tartalmaz SiO2-t az oldat – szabad kvarc is kialakulhat a főkristályosodás végén.
Az alábbi két sorozat balról jobbra a csökkenő hőmérséklet mellett keletkező ásványokat mutatja:
A kéregben a fölfelé haladó magma a hőmérséklet további csökkenésével mélységi magmás kőzetekké szilárdul. Ezek: Bázisos mélységi magmás kőzetek (pl. gabbró) Semleges mélységi magmás kőzetek (pl. diorit) Savanyú mélységi magmás kőzetek (pl. gránit)
III. Utókristályosodás
A kéregben felfelé haladó magma más kőzetek közé nyomul be. A kőzetté szilárdulás szakaszában a magmamaradék behatol a záró mellékkőzetek hasadékaiba, repedéseibe. Nagy mozgékonyságú, mert gőzökben és gázokban gazdag.
Kiindulási anyagok:
SiO2 Aluminium és alkálifémek víz könnyen illókban gazdag anyag hígfolyós maradék magma.
Pegmatitos szakasz (600-500 Cº): pl. K-földpát, drágakövekberill (smaragd, akvamarin), turmalin, korund ásványok (rubin, zafír), volframit. Hatalmas méretű ásványi kristályok keletkeznek, hasadékokban, telérekben, üregekben.
Pneumatolitos fázis (500-375 Cº, könnyenillókban feldúsult, nagy nyomású szakasz): pl. ónkő, kvarc, topáz, volframit, uránszurokérc, gránát-csoport; továbbá a kontakt metaszomatikus vasércek (magnetit, hematit).
1. Pegmatitos fázis
700 Cº veszi kezdetét. 500 Cº-ra hűlve a magmamaradék a mellékkőzetek hasadékaiba hatolva (lehűlve) ércteléreket hoz létre. Ércnek nevezzük az olyan ásványt vagy ásványtársulást, mely alkalmas a gazdasági életben hasznosítható fém előállítására.
E szakaszban folytatódik az elő- és főkristályosodás során a kiválást megkezdő könnyű pegmatofil elemek (titán, vanádium, króm és mangán) kristályosodása, és megkezdődik a nehéz pegmatofil elemek (ittrium, cirkónium, hafnium, nióbium, tallium, molibdén, volfrám, ritkaföldfémek és aktinoidák) kristályosodása is.
2. Pneumatolitos fázis
A magmamaradványok gőzei és gázai a mellékkőzetek repedéseiben keresnek utat (500-300 Cº-on). Ezekből lehűlve 500-300 Cº-on szintén fémek válnak ki. A környező kőzetek átalakítása közben pneumatolitos ásványok keletkeznek. Például: urán, tórium, ón, hasadóanyagok ásványai, radioaktív anyagok Így jöttek létre a magmás eredetű, a már nem magmás kőzetek belsejében az urán-, a tórium-, és az óntelepek.
A szakasz az oxikalkofil elemek (vas, cink, gallium, indium, tallium, germánium és az ón) fő kiválási periódusa.
Találtam egy elég jó videót a gyámánt csiszolásról
Ebből a videóból csak két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy sokáig tart a gyémánt csiszolás, a másik pedig, hogy gyémánt port használnak hozzá.
Most jön az érzelmi oldala a bejegyzésnek
Hogyan alakulnak ki a személyiségünk?
I. Életünk nyolc szakasza:
Az életünk nyolc szakaszának gyógyítása című könyv alapján mutatom be, hogyan alakul a személyiségünk. Ezt a könyvet Matthew Linn, Sheila Fabricant és Dennis Linn írta. Ez a nyolc élet szakaszunk Erik Erikson szerint:
-csecsemőkor
-kisgyermekkor
-játékos gyermekkor
-iskoláskor
-kamaszkor
-ifjúkor
-felnőttkor
-öregkor
Ezeket a szakaszokat így állítottam párhuzamba a kristályosodással:
Az előkristályosodás a kicsi gyerekkor: csecsemőkor, kisgyermekkor, játékos gyermekkor. Kémiai értelemben az történik, hogy az előkristályosodás során cseppfolyós, képlékeny a magma. Könnyen terjeszkedik, és alakul. Az előkristályosodáskor formálódik ki a magma alakja, nagy vonalakban. A kicsi gyerekkorban alakul ki az alap személyiségünk.
A főkristályosodás az átmeneti időszak a felnőttkor és a gyerekkor között: iskoláskor, kamaszkor, ifjúkor. A főkristályosodás során szilárdul meg a magma. Ez az általános iskolás, középiskolás, esetleg főiskolás időszak a lagalkalmasabb arra, hogy párt és hivatást válasszunk. Tehát, hogy minél szilárdabb alapokra helyezzük a felnőtt életünket.
Az utókristályosodás a felnőtt- és az öregkor. Az utókristályosodáskor alakulnak ki a legszebb drágakövek például rubin,smaragd. Ebben a szakaszban alakulnak ki az érctelepek, amikből a fémeket nyerik. Ilyenkor válik egyáltalán annyira szilárddá és hideggé a magma, hogy bányászni lehessen belőle. Erre majd később visszatérek,miért fontos a bányászat. Felnőttkorra éri annyi trauma az embereket, hogy egyrészt megkérgesedik a lelkük, másrészt sok esetben felfedezik, hogy mi az értékes az életükben. Erről a poszttraumás növekedésről, amikor felfedezzük, mik az igazán fontos értékek az életünkben írtam egy bejegyzést az ezüsttükör-próba kapcsán. A bányászat pedig azt jelenti lelki értelemben, hogy 30-40-50 évesen kezdenek el visszatekinteni az életükre, önismerettel foglalkozni, végiggondolni, mit csináltak jól/rosszul. Ezt már csak onnan is gondolom, hogy ez így van, mert amikor a 20-as éveimben önismereti/gyógyító lelkigyakorlatos csoportokba jártam, lényegében egy generációval fiatalabb voltam, mint az utánam lévő legfiatalabb, de ahogy emlékszem minimum 10 évvel fiatalabb.
Erről írok most részletesebben, hogy pszichológiai értelemben mi történik velünk a különböző életszakaszokban. azt igyekszem összefoglalni, amit ebben a könyvben írnak: Életünk 8 szakaszának gyógyítása:
1. Csecsemőkor: Ebben a korban alakul ki az alapvető bizalom, vagy az alapvető bizalmatlanság. A születéstől 2 éves korig tartó időszak tartozik ide. Akkor alakul ki a babákban az ősbizalom, ha minél többet dédelgetik őket, és ha minél hamarabb reagálnak a sírásukra.
2. Kisgyermekkor: ez az életszakasz a 2-3 éves kor. Ennek a korszaknak a lelki krízise az önállóság és a szégyen szemben állása. Ebben a korban fontos, hogy a szülők, és nevelők minél inkább megjutalmazzák a gyereket, ha jól dönt. Határt szabjanak a gyereknek, ha ön és közveszélyes dolgot tesz.
3. Játékos gyermekkor: 3-5 éves korig tart. A kezdeményezés és a bűntudat állnak szemben, mint lehetséges jellemvonások. Ebben a korban az a lényeg, hogy akár jutalmazzák, akár szidják a gyereket, a cselekedeteit minősítsék és ne őt.
4. Iskoláskor: 6-12 éves korig terjedő időszak. Ebben a korban dől el, hogy mi lesz a jellemzőbb ránk, a szorgalom, vagy a kisebbrendűség érzés. Ilyenkor az a fontos, hogy a gyerekeknek ne csak az úgymond értelmi intelligenciáját jutalmazzák a felnőttek, hanem az érzelmi intelligenciát is.
5. Kamaszkor: 12-18 éves korig tart. Ez a legalkalmasabb időszak arra, hogy valakinek kialakuljon egy egészséges személyisége, vagy pedig ilyenkor alakulnak ki legnagyobb eséllyel a személyiségzavarok. Ilyenkor az történik Erikson és a könyv szerint, a kamaszok olyanná igyekeznek válni, amit a tekintély személyek mondanak neki róla. Ilyenkor igyekszik megtalálni a kamasz, hogy ki is ő valójában.
6. Ifjúkor: 19-35 éves kor. Ez az az időszak, a legalkalmasabb a párválasztásra. Amikor a jó esetben egészséges fiatal, igyekszik egy egészséges mi kapcsolatot kialakítani. Ilyenkor a lelki válság tárgya, az, hogy intim kapcsolatot igyekszik kialakítani önmagával és másokkal, vagy igyekszik elszigetelődni. olyan is előfordulhat, hogy valaki egyedülálló, de mély kapcsolatban van magával és még pár emberrel. Olyan is előfordulhat, hogy valakinek látszólag van kapcsolata, de valójában nincs kapcsolata, mert nem győz elszigetelődni.
7. Felnőttkor: 36-65 éves kor: A felnőttkor arról szól, hogyan adjuk tovább, amit eddig megtanultunk. A kémiai/földrajzos résznél írtam a gyémánt útjáról. A felnőttkornak érdemes ezzel telnie, hogy a fiatalabb korban kialakult személyiség jegyeket kibányásszuk úgymond, hogy tudatosan figyeljünk rájuk, hogy csiszoljuk a saját személyiségünket, és másokét, és hogy megtanuljuk eladni magunkat, hogy mások is felfedezhessék milyen jók vagyunk. Ez az összes többi életkorban is fontos, de a felnőtt korban különösképpen. A felnőttkornak kifejezetten az a lényege, hogy megtanuljuk továbbadni, és adjuk tovább, amit kaptunk.
8. Öregkor: 65 éves kortól a halálig tart. Ez is az időskor szerepe, hogy felkészüljünk a halálra. Idős korban a teljesség és a kétségbeesés áll szemben egymással. Ilyesmi lenne a legjobb, ha az idős korunkban majd így tudnánk visszatekinteni életünkre, hogy egy teljes, szép, megelégedett életünk volt, amiért hálát tudunk adni, amire örömmel gondolunk vissza. Elég szomorú vagyok emiatt, hogy eddig többségében kétségbeesett idős emberekkel találkoztam. Ez azért érdekes, mert Erikson úgy írta le, hogy az idős kornak a hálaadás a lényege, hogy ő a két világháború alatt/között volt fiatal felnőtt és középkorú. Ebben az Életünk nyolc szakaszának gyógyításában volt egy példa arra, hogy sosem késő változtatni. Alfred Nobel azzal töltötte az életét, hogy fegyvereket kísérletezett ki. Idős korában, amikor meghalt az egyik testvére azt hitték, hogy ő halt meg. Az újságok Alfred nekrológját jelentették meg. Amikor szembesült vele, hogy mekkora kárt tett az emberiségnek, megalapította a béke Nobel-díjat. Díj alapítóként vált híressé, nem pedig bomba tervezőként.
Legközelebb a kiégés és a fekete kígyó kísérlet párhuzamáról szeretnék írni. Ha tetszett, amit most írtam, és/vagy szeretnél az elsők között tudomást szerezni a fekete kígyós bejegyzésről, akkor csatlakozz a Működik a kémia Facebook csoporthoz. Még nincs teljesen vége a bejegyzésnek, mert írtam egy verset.
Régóta szeretnék nektek a félelemről írni, most totál pánikban vagyok, úgyhogy ez ihletet adott. Három dolog miatt félek most nagyon. Az egyik, hogy Gábornak elég rosszul megy a munka és félünk, hogy nehogy kirúgják. A második, hogy jövő hét hétfőn kezdik a nagyok az óvodát, és ez egy olyan új életszakasz, ami nagyon ijesztő. A harmadik, hogy holnap megyünk Gábor szüleihez, és eddig majdnem az összes látogatásunkkor sikerült az idegösszeomlás szélére sodorniuk. A kémiai téma most a Daniell-elem lesz. Most az alapfogalmak következnek, de ha ez a része kevésbé érdekel, akkor folytathatjátok a kísérletes videóval, vagy az önismereti résszel.
Alapfogalmak:
Elektrokémia: Az elektrokémia a kémia, azon belül a fizikai kémia egyik ága. Az elektromos áram hatására bekövetkező kémiai változásokkal, valamint a kémiai energia elektromos energiává alakításának folyamataival, törvényszerűségeivel foglalkozik.
Galvánelem: A galvánelemek olyan berendezések, amelyek működése során a kémiai átalakulással egyidejűleg kifelé hasznosuló elektromos energia termelődik. *
Daniell-elem:A Daniell-elem elektródjai ugyanazok, mint amiket a Volta-elemben alkalmaznak, azzal a különbséggel, hogy a cinkből (Zn) készített elektród hígított kénsavban, azaz cink-szulfát (ZnSO4) oldatba, míg a réz elektród rézgálic (CuSO4) oldatba merül, egymástól független üvegedényben. Ilyenkor biztosítani kell a töltések kiegyenlítődését. Erre a célra ún. sóhidat alkalmaznak.
Volta-elem: Volta készüléke, amit ő mesterséges elektromos szerv névvel illetett célozva ezzel a villamos ráják, angolnák természetes elektromos szervére tulajdonképpen rendkívül egyszerű volt. Váltakozva egymás fölé rakott két különböző fémből készült korongokat (réz- és cinklemezeket), amelyek közé rendre nedves kartonpapírt helyezett. Nem kis meglepetéssel tapasztalta, hogy minél magasabb az oszlop, annál magasabb a telep feszültsége.
Elektródok: Az elektródok az elektrolitokkal közvetlenül érintkező fémes vezetők. *
Anód: Azt az elektródot, amelyen oxidáció megy végbe anódnak nevezzük (a Daniell- elemben a cink). A galvánelem anódja a visszamaradó elektronok miatt negatív töltésű. *
Katód: A galvánelem katódján mindig redukció játszódik le, és a katód az ide áramló kationok miatt pozitív töltésű. A Daniell-elem katódja a rézelektród. *
Anion: Az atomokból elektronfelvétellel negatív töltésű ionok, anionok képződnek. *
Kation: Ha az elektron energiája elegendő nagy ahhoz, hogy a mag vonzó erejét teljesen legyőzze, akkor leszakad a magról. A semleges atomból így pozitív töltésű ion : kation és tőle független elektron keletkezik. *
Elektrolit: Az ionvezetőket elektrolitoknak nevezzük. Elektrolitok például a sók és bázisok oldatai és olvadékai, továbbá a savak oldatai. *
Diafragma:: A galvánelemeknél diafragmának nevezik azt a máznélküli porcelánhengert, pergamentpapirost, vagy más anyagú válaszfalat, amely a kétféle folyadékot egymástól elválasztja, míg az elektromos áramot átengedi.
Elektromos feszültség:Elektromos mezőben két pont között az elektromos feszültség (villamos feszültség) megadja, hogy mennyi munkát végez a mező egységnyi töltésen, míg a töltés az egyik pontból elmozdul a másikba. Mértékegysége tehát a joule/coulomb, amit voltnak neveznek. Valamely kijelölt viszonyítási ponthoz képest mért elektromos feszültséget elektromos potenciálnak nevezik. Nagyságától függően nevezik törpefeszültségnek, kisfeszültségnek, nagyfeszültségnek vagy különlegesen nagyfeszültségnek.
Galvanizálás: A galvanizálás – elektrolitikus úton történő – tömör és sima fémbevonatok előállítása, a bevonó fém ionjait tartalmazó oldatból, „fürdőből”. Legtöbbször fémet vonnak be vékony fémréteggel, ritkábban műanyagot.
Elektrolízis: Az egyenáram hatására redoxireakciók mennek végbe, tehát elektromos energia alakul át kémiai energiává.
Redoxireakció: Redoxifolyamatoknak vagy redoxireakcióknak nevezzük azokat a kémiai reakciókat, melyek az oxidációfok (lásd: oxidációs szám) megváltozásával járnak. Ezekben a folyamatokban az egyik reakciópartner felvesz, a másik pedig veszít, lead elektronokat. Az elektront leadó partner oxidálódik, oxidációs száma nő. Ezek a reakciópartnerek a redukálószerek. Az elektront felvevő partner redukálódik, oxidációs száma csökken. Ezek az oxidálószerek.
Elektromotoros erő:Az elektromotoros erő (az angol electromotive force után emf) egy áramforrás üresjárati feszültsége, a két elektróda közötti maximális feszültség (potenciálkülönbség), amit akkor mérhetünk, ha az áramforráson keresztül nem folyik áram.
Standardpotenciál: A standardpotenciál az adott elektródra jellemző anyagi állandó. *
*Mozaikos kémiakönyv 9. osztály
Kísérlet:
Kísérletünkben a kémiai folyamatok révén elektromos áramot termelünk. Ugye az ilyen berendezéseket, amelyek erre képesek galvánelemeknek nevezzük. A kísérletben réz szulfát oldatba merül rézlemez, tehát saját fémsó oldatába. A másik elektródunk cink-szulfát oldatba merülő cinklemez. A kísérletben az első lépésben megnézzük olyan módon, ha nem kapcsoljuk össze a két berendezést, akkor mit figyelhetünk meg, tehát hozzákapcsoljuk a Volt-mérőt, tehát a feszültségmérőt. Elsőképpen azt tapasztaljuk, hogy nullát mutat az értékünk. Jó, ezután összekapcsoljuk egy úgynevezett sóhíddal, tehát kálium-nitrát oldatba merített papírt teszünk, és ebben az esetben szintén összekapcsoljuk a két elektródunkat és megmérjük a potenciál különbséget. Ugye elektromos áram akkor mérhető a berendezésünkön, ha nem halad át áram, ekkor az érték mivel a két fémnek a standardpotenciáljai különbözőek a cinklemez - 0,76-os standard potenciálú, a réz pedig + 0,34 és a berendezésen áramtermelő képességet elektromotoroserőnek nevezzük és oly módon számoljuk ki, hogy a katód standardpotenciáljából kivonjuk az anód standardpotenciálját. Katódnak nevezzük a galvánelemünk pozitív pólusát, anódnak nevezzük a galvánelemünknek a negatív pólusát. Mindig a negatívabb standardpotenciálú fémes elem tekinthető anódnak és a pozitívabb standardpotenciálú fémes elem pedig katódnak. Ebben az esetben a Volt- mérőnkön 1,1 körüli értéket tudunk mutatni sajnos most 1,03 a körülmények valamiért befolyásolják, de megfelel annak a közelítő értéknek, amelyet várunk, hiszen hogyha a +0,34 ből kivonjuk a -0,76-ot, matematikai számításokkal az 1,1 Voltot kellene mérnünk. Tehát a galvánelemben azért igazoljuk, hogy elektromos áramot kellene mérnünk. Elektromos áram termelődik és megfelelő feszültséget tudunk előállítani.
Teljes, tevékeny élet, avagy a pozitív és a negatív pólusok összehangolása
Remélem sikerül elmagyaráznom a szimbolikát, mert ez egy nagyon érdekes dolog,szerintem és hasznos lehet. Kémiai értelemben leegyszerűsítve hogy működik a Daniell-elem? Van két ellentétes pólus, mindkét pólus környékén végbemegy egyfajta folyamat, és ez a két oldal össze van kötve. Ez okoz egyfajta feszültséget. A többi elem is így működik, ami működteti a hétköznapi használati tárgyainkat. A mi esetünkben például a légzés figyelőt, vagy a gyerekek zenélős játékait, a pulzoximétert vagy egy fura pisztolyszerű hőmérőt. Lelki értelemben is van két ellentétes (előjelű) értékünk. Amikor ezt a két értéket megpróbáljuk összhangba hozni, akkor keletkezik egyfajta feszültség, vagy mondhatjuk stressznek. Annak érdekében, hogy megszűnjön ez a feszültség, cselekedni fogunk. Felsorolás szinten írok példákat ezekre az értékekre. Nyugalom- kaland vágy, nyitottság-zárkózottság, egyedüllét- közösségi lét, elfogadás- elutasítás, kritika- elismerés, rend-zűrzavar, öröm-bánat, gyűlölet-szeretet.... Sorolhatnám tovább, amit szeretnék jobban kifejteni az a félelem-bátorság. Egy érdekes szójáték miatt jutott eszembe, hogy a félelmet a Daniell-elem működése kapcsán hozzam szóba. A félelem, az csak fél elem, tehát az csak az egyik, a negatív pólus. Az egyik fele a teljes elemnek.
Hogyan induljunk el a félelemtől a bátorság felé?
Erről, hogy mi a félelem írtam egy verset, arról, hogy miben vagyunk most benne család szinten.
Félek
Sokat aggódom azért, mit hoz a holnap, vajon, sokszor ekörül forog az összes gondolatom.
Ez az érzés megbénít és folyton fojtogat. Átjárja minden porcikám és minden csontomat.
Nyugtalan vagyok, remegek kívül, belül. A jókedvem a szomorúság tengerébe merül.
A megszégyenítéstől is állandóan félek, attól is, hogy meghalok, és attól is, hogy élek.
Tegnap néztem videókat erről, hogyan lehet legyőzni a félelmet. Van Almási Kittinek egy videója arról, szorongásból, hogyan csináljunk félelmet. Megpróbáljuk nevesíteni a szorongásunk tárgyát, amit utána már van esélyünk legyőzni. Van még egy Almási Kittis videó, ami a félelem legyőzéséről szól, de az elég hosszú. Néztem egy Némethi Erikás videót is, ami arról szól, hogy a félelmeink megoldását nem a külvilágtól érdemes várnunk, hanem a saját belső erőforrásainkat érdemes felhasználnunk a legyőzésére.
Eszembe jutott egy személyes példa, hogyan sikerült legyőznöm a brutál mély halálfélelmemet, amikor kovidosok voltunk. Március végén április elején kovidosok voltunk és Gábor kicsit több, mint két hétig kórházban volt. Amíg én itt voltam egyedül a gyerekekkel. Elkezdtem megvizsgálni azt, hogy mi a legmélyebb félelmem. Erre jutottam: attól félek a legjobban, mi történik, ha meghal Gábor és nekem egyedül kell tovább nevelnem a gyerekeket. Két dologra jutottam legbelül, az egyik az, hogy egy ilyen esetben visszaköltöznék a gyerekekkel a szüleimhez, és utána kitalálnám, hogyan tovább. A másik amire jutottam, hogy valószínűleg Isten nem ezt akarja. Amiatt jutottam erre, mert ebben az időszakban sokat imádkoztam, és ez kezdett körvonalazódni bennem, hogy nekünk egyelőre még élnünk kell. Miután már hazajött Gábor néztünk egy Pál Feris misét. Aminek a prédikációja a félelemről szólt. Ez vagy lényegét tekintve ez volt a prédikáció vége, amivel ezt a bejegyzést is szeretném lezárni: "Amitől félünk az nem egyszer megtörténik, de amiért az ember fél az soha."
Most a Facebook csoportról szeretnék nektek írni. Vagyis arról, hogy mihez szeretnék nektek fórumot biztosítani.
Eddig még csak én osztottam meg bejegyzéseket. Egyrészt szavazásokat, másrészt az eddigi bejegyzések linkjeit.
Amit még szeretnék, ha ti is osztanátok meg bejegyzéseket.
Ha van olyan természettudományos vagy önismereti cikk, vagy videó, ami szerintetek hasznos lehet másoknak azt itt nyugodtan megoszthatjátok.
Ha korrepetáló tanárt kerestek, vagy természettudományos tanárok vagytok, és diákokat kerestek azt is megírhatjátok.
Ha valamilyen termésettudományos, vagy önismereti kérdésetek van azt is feltehetitek. Azért tettem zártra a csoportot, hogy családiasabb legyen a csoport és bátran merjetek kérdezni.
Készítettem egy ismertető videót. Nagyjából arról szól, mint amit most leírtam. Csak vannak hozzá képek.
Ha ennek alapján van kedved csatakozni a Működik a kémia Facebook csoporthoz, akkor itt tudsz csatlakozni.
Vagy ha már csatlakoztál és lenne kedved ezek alapján bejegyzést írni, akkor hajrá.
Biztos sokat foglalkoztok ti is ezzel: Hogyan lehet elviselhetőbbé tenni a karantént? Miért nehéz érzelmileg a bezártság? Egyrészt azért írok erről, mert engem is érdekel. Másrészt úgy tűnik titeket is ez érdekel leginkább, mert erre szavaztatok a legtöbben a Működik a kémia facebook csoportban. Most ezt szeretném kifejteni, hogy mit jelent a nyomás, feszültség, és a gőz kieresztése fizikai kémiai értelemben és lelki értelemben. Ezt a folyamatot a durranógáz próbás kísérleten keresztül szeretném bemutatni.
Alapfogalmak:
Fizikai kémia: A fizikai kémia a kémiai folyamatok fizikai vonatkoztatását vizsgáló tudományág, a kémia egyik ága.
Standard potenciál: Az adott elektródra jellemző anyagi állandó. A standardpotenciál-értékek jelzik vizes oldatban az ionképzés mértékét: minél kisebb ( negatívabb), annál hajlamosabb az elem a kation képzésre, minél nagyobb ( pozitívabb), annál hajlamosabb az elem az anionképzésre. Így az alkáli-, és az alkáliföldfémek adnak le legszívesebben elektronokat, s a halogének az elektronfelvételre hajlamos elemek közé tartoznak.*
Elektrokémia: Az elektrokémia a kémia, azon belül a fizikai kémia egyik ága. Az elektromos áram hatására bekövetkező kémiai változásokkal, valamint a kémiai energia elektromos energiává alakításának folyamataival, törvényszerűségeivel foglalkozik. Az ilyen folyamatokat, változásokat elektrokémiai folyamatoknak nevezzük. Ezek mind redoxireakciók, ugyanis az elemek oxidációs foka megváltozik. Az elektrokémiai folyamatok során az elektromos energia és a kémiai energia egymásba való átalakulása figyelhető meg.
Most nem nagyon szeretnék belemélyedni az elektrokémiába, mert a következő bejegyzésemet kifejezetten arról szeretném írni.
Mechanikai feszültség: (jele σ) mechanikai, szilárdságtani mennyiség. Egyszerű esetben, tiszta húzásra vagy nyomásra az erő és a rá merőleges keresztmetszet hányadosaként számítható: σ N = F / A σ N : húzó, vagy nyomó feszültség, mértékegysége: Pa (pascal), MPa(megapascal), GPa (gigapascal), N/mm²(newton milliméter)
F: erő, mértékegysége: N(newton)
A: keresztmetszet, mértékegysége:m² (négyzetméter), mm² (négyzetmilliméter) Általánosabb definíció: mechanikában a feszültség egy testen belüli felületegységre jutó megoszló erő, mely a külső erőhatásokkal tart egyensúlyt.
Hidrogén: A hidrogén (H) a periódusos rendszer első eleme. Rendszáma 1, tehát atomjának magjában 1 proton található. Három izotópatomja a prócium (1H), a deutérium (2H=2D) és a trícium (3H=3T). Egy elektron leadásával vagy felvételével ér el stabilis elektronszerkezetet. Így jönnek létre egyszerű ionjai: a hidrogénion (H+) és a hidridion (H-). Vegyületeiben mindig egy vegyértékű. Színtelen, szagtalan, nem mérgező gáz.
Cink: A cink (régies magyar nevén horgany) egy fémes elem, átmenetifém. Rendszáma 30, vegyjele Zn, relatív atomtömege 65,38, elektronszerkezete [Ar]3d104s². Szobahőmérsékleten kékes színű, rideg, porítható. A vegyületeiben gyakorlatilag mindig +2 oxidációs számú. Ötvözetei közül a sárgarezet már a történelem előtti időkben ismerték.
Sósav: A sósav a hidrogén-klorid (HCl) tiszta, színtelen, szúrós szagú vizes oldata. Korrozív, az iparban széles körben használt erős ásványi sav. A természetben is megtalálható, a gyomorsav egyik alkotórésze, nagyobb mennyiségben az ipari forradalom idején kezdték el előállítani.
Exoterm reakció: A termokémiában exoterm reakciónak nevezzük a hőfelszabadulással járó kémiai reakciókat.
Durranógáz: A durranógáz a hidrogén és az oxigén 2:1 térfogatarányú gázkeveréke. Igen robbanékony, égésterméke a víz.
Redukció: Minden olyan folyamat, amelyben atomok, ionok, vagy molekulák elektront vesznek fel. *
Anyagi rendszer:A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik fel. Ezek az anyagi részecskék azonban rendkívül parányiak, ezért érzékszerveinkkel nem tudjuk őket külön-külön észlelni. Azok az anyagok, amelyeket már érzékszerveinkkel közvetlenül érzékelni is tudunk, rendkívül sok részecskéből (atomból, ionból, molekulából) állnak. A nagyon sok részecskéből álló anyagokat anyagi halmazoknak nevezzük.
Nyíltrendszer: A rendszer és a környezete között szabad tömeg és energiaáramlás lehetséges.
Izolált rendszer: A rendszer és a környezete között sem szabad tömeg-, sem szabad energiaáramlás nincs.
Zárt rendszer: A rendszer és a környezete között nincs szabad tömegáramlás, de energiaáramlás lehetséges.
Nyomás: Ha a nyomóerő nagyságát elosztjuk a nyomott felület nagyságával, fontos fizikai mennyiséget kapunk, amelyet nyomásnak nevezünk. A nyomás jele: p Számítása: Nyomás=nyomóerő per nyomott felület , képlettel felírva: p=F/A. A nyomás mértékegysége: Nm 2=Pa (pascal).(Vagy lehet a mértékegysége bar is, ami 100000 Pa)
Hőmérséklet: A hőmérséklet a testek hőállapotát jellemző fizikai mennyiség. A hőmérséklet jele: T (A latin temperatura = hőmérséklet szóból származik.) Mértékegysége Celsius-fok (°C).
Ezt annyival egészíteném ki, hogy a hőmérsékletet kelvinben is lehet mérni, aminek a jele K. Mivel 0 Celsius-fok 273,15 , ezért a kelvin fokot úgy lehet meghatározni, hogy a Celsius-fokban mért hőmérséklethez hozzáadunk 273,15-öt.
Durranógáz próba: Amennyiben bármilyen gyúlékony gázt (pl. hidrogént) állítunk elő, annak meggyújtása előtt el kell végezni a durranógázpróbát, mivel az előállított gáz keveredhet a levegő oxigénjével (vagy hidrogén esetén a vízbontó másik pólusán keletkező oxigénnel), amit begyújtva (a mennyiségtől függően) robbanásokhoz vezethet. A durranógázpróba lépései a következők:
Az előállított gázból kémcsőben vegyünk el egy kisebb adagot. Parázsló gyújtópálca segítségével gyújtsuk be a kémcsőben lévő gázt. Kis pukkanást hallhatunk, ahogy a kis mennyiségű durranógáz robban. Vegyünk a gázból újabb adagot a kémcsővel, gyújtsuk be újra, és ismételjük ezt egészen addig, amíg a begyújtáskor már nem hallunk pukkanást. Ez jelzi, hogy a rendszerben már nincs oxigén, amivel a gáz keveredve durranógázt alkot, tehát már biztonságosan begyújtható a fejlesztett gáz.
A gáztörvények az ideális gáz (fizikai kémiában célszerűen a tökéletes gáz kifejezést használják) abszolút hőmérséklete (T), nyomása (p) és térfogata (V) – ún. állapotjelzők – közötti matematikai összefüggések. A három gáztörvényt: Boyle–Mariotte-törvényt, a Gay-Lussac-törvényt és a Charles-törvényt összevonva az egyesített gáztörvényt kapjuk:
p1*V1/ T1= p2*V2/T2
Gay-Lussac második törvénye. Egy adott térfogatú gáz nyomása (p) egyenesen arányos a hőmérsékletével (T), vagyis izochor feltételek között a gáz nyomásának és hőmérsékletének hányadosa állandó.
Képletben kifejezve:
p/T= k
p: a gáz nyomása
T: a gáz hőmérséklete mértékegysége K(kelvin) 0 celsius fok= 273,15K
k: állandó
Charles-törvény: Azt fogalmazza meg, hogy állandó nyomáson egy adott tömegű gáz térfogata az abszolút hőmérsékletével egyenes arányban változik, vagyis a gáz térfogatának és az abszolút hőmérsékletének a hányadosa állandó.
V/T= k
V: a gáz térfogata
T: a gáz hőmérséklete mértékegysége K(kelvin) 0 Celsius-fok= 273,15K
A Boyle–Mariotte-törvénykimondja, hogy egy adott mennyiségű ideális gáz térfogatának és nyomásának szorzata egy adott hőmérsékleten állandó. Matematikailag kifejezve:
p*V = k
p: a gáz nyomása
V: a gáz térfogata
k: állandó
Avogadro-törvény: Bármely gáz 1 mol anyagmennyiségű molekulája azonos hőmérsékleten és azonos nyomáson egyenlő térfogatot tölt be és ez a térfogat standard körülmények (0,1 MPa) között, 25 °C hőmérsékleten 24,5 dm³. A gázok moláris térfogata megadja 1 mól gáz térfogatát jele: Vm = V/n (dm³/mol)
p: a nyomás Pa-ban V a térfogat m³-ben n a gáz kémiai anyagmennyisége mol-ban
R az egyetemes gázállandó (8,314 J/(mol.K)) T az abszolút hőmérséklet K-ben
*Mozaikos 9. osztályos kémia könyv
Kísérlet:
Ebben a kísérletben a hidrogéngáz előállítását fogjuk tanulmányozni. Gázfejlesztő készülékben lévő cinkre sósavat fogunk önteni. Tudjuk azt, hogy a negatív standardpotenciálú fémek sósavval hidrogéngázt képesek fejleszteni. A hidrogén színtelen, szagtalan gáz, vízben nem oldódik, a levegőnél könnyebb és víz alatt fel lehet fogni, és ki lehet mutatni a durranógáz próbát.
Reakcióegyenlet:
HCl+ Zn= ZnCl2 + H2
Mi történik lelki értelemben az izolált, zárt és nyílt rendszerben?
Leírom a szimbolikát. A cink az a cinkes dolgokat jelenti, a ciki és nehezen megúszható helyzeteket. A sósav pedig a savazást jelenti. Vagyis, hogy kritizálnak minket. Valószínűleg kívülről másoktól is ér kritika, de szerintem sokatoknál van ugyanaz, mint nálam. Ha egy lakatlan szigeten élnénk, akkor is véresre ostoroznánk magunkat lelkileg. A hidrogén az a bennünk keletkező indulat, vagy harag. A gázfejlesztő készülék a lelkünk, ahol játszódik a folyamat. Az oxigén pedig a lelki sérüléseket jelenti. A hőmérséklet növekedés pedig meleg helyzeteket vagyis vészhelyzetet jelent. A nyomás a lelki értelemben vett nyomást jelenti, hogy nagy nyomás nehezedik ránk. A mechanikai feszültség meg a lelki feszültséget jelenti. Akkor nézzük végig a különböző rendszereket.
Legyen az első az izolált rendszer. Kémiai értelemben az történik, hogy azáltal, hogy a reakció exoterm nő a hőmérséklet a gázfejlesztő készülékben. Amiatt, hogy folyamatosan játszódik le a reakció nő a hidrogén anyagmennyisége mennyisége. Az általános gáztörvény értelmében, ha nő a gáz anyagmennyisége és a hőmérséklete, akkor a nyomás és a térfogat is nőni fog. Ez azt jelenti, hogy a nyomás egy idő után szétfeszíti az edényt. Aztán ugye szétfolyik a sav, a gyúlékony, robbanásveszélyes hidrogén megy a levegőbe, a cink is mérgező. Tehát pusztítást végez a környezetében. Lelki értelemben az történik, hogy egy magányos ember (vagy azért magányos, mert egyedül él vagy társas magányban él) egyedül van a gondolataival, a terheivel és a belső hangjaival. Figyelj csak idézek neked ide egy tudományos megközelítést erről: "A hatvanas években Dr. Aaron Beck, amerikai pszichológus azonosította először azokat a gondolatokat melyek szabadon felbukkannak, és rossz érzéseket váltanak ki az emberből. Elnevezte ezeket negatív automatikus gondolatoknak („NAG”). Munkája során észrevette, hogy a negatív automatikus gondolatok legtöbbször a realitást eltorzítva jelennek meg. A helyzet az, hogy sajnos mindannyian „használunk” belőlük párat és minél többször fordulnak elő, annál valószínűbb, hogy a tüneteik is jelentkeznek, például.: szorongás, depresszió, fóbia, stb." Tehát a magányos emberek ezek miatt a NAG ok miatt kialakuló belső feszültség következtében vagy pszichés és pszichoszomatikus betegségekben fognak szenvedni, és/ vagy a környezetüknek okoznak szenvedést. Illetve robbanás szempontjából még egy lehetőség. Isten felé robbanunk. A zsoltárok könyve sok esetben erről szól, hogy Dávid hogyan haragszik Istenre.
Következzen a zárt rendszer. Itt azt írom le már csak, hogy miben különbözik az izolált rendszertől. Kémiai értelemben azt jelenti, hogy nincs hőszigetelve, tehát a környezete tudja a rendszert hűteni, vagy fűteni. Ami azt jelenti, hogy ha hűti a rendszert a környezete, akkor lassul a folyamat, ha fűti, akkor gyorsul. A végeredmény itt is ugyan az lesz, vagyis robban a rendszer. Lelki értelemben ugye ez akkor van, ha valakinek van valódi kapcsolata a környezetével. Ha folyamatos vészhelyzet veszi körül, akkor hamarabb robban, ha békés, nyugodt környezetben él, akkor később.
Az utolsó a nyílt rendszer. Abban különbözik ez a többitől, hogy itt szabadon áramlik ki a hidrogén és be a levegő. Az sem mindegy, hogy mennyire nyílt. Vegyük a két véglelet. Az egyik az, amikor nem gázfejlesztő készülékben csináljuk a kísérletet, hanem főzőpohárban. A hidrogén gáz és a sósav gőz az lényegét tekintve akadálytalanul megy a levegőbe. A másik véglet, amikor egy gázfejlesztő készülékben viszonylag keskeny csövön vezetjük ki a hidrogént. Ugye a kísérletünk is erről szól, hogy vezetjük ki a rendszerből a hidrogén gázt és alkalmasint elvégezzük a durranógáz próbát, hogy tiszta hidrogént kapjunk a végén és ne durranógázt. A lelki értelemben a főzőpoharas véglet az, amikor valaki feldolgozás és átgondolás nélkül tolja az érzelmeit és az indulatait a környezetére. A másik véglet pedig, amikor valaki kiereszti a gőzt, vagyis valahogy megnyugtatja magát. Ennek is két véglete van az egyik, amikor építő jelleggel vezetjük le a feszültséget(ez jelenti a tiszta hidrogént kémiai értelemben), a másik, amikor rombolóan(ez pedig a durranógázt).
A közelmúltban kétszer voltam eléggé bezárt helyzetben. Amikor azért elég közel voltam az idegösszeomláshoz. Az egyik az volt, amikor 28 hetes terhesen bekerültem az iker fiaimmal a kórházba majdnem három évvel ezelőtt. A 35. héten születtek a gyerekek, és még két hetet voltunk velük koraszülött osztályon, ami azt jelenti, hogy majdnem 2 hónapig kórházban voltam. Az volt a jó, hogy Gábor (a férjem) majdnem minden nap meglátogatott. Abban az időben elég sok kilencedet imádkoztam, vasárnaponként a Jézus Szíve jezsuita templomba mentünk Gáborral, ami nekem nagyon megnyugtató volt, ezen kívül sokat olvastam nevelős könyveket és beszélgettem a kórházi dolgozókkal és a szobatársaimmal. Sőt azt is leírom miért volt egyáltalán nehéz ez a helyzet: idegen helyen voltam, idegen emberekkel, majdnem belehaltam a terhességbe és a szülésbe, kiszámíthatatlan volt, hogy mi fog velem történni és és a szobatársaimmal történni. Ráadásul egy egyes női klinikára nem az egyszerű esetek kerülnek.
A másik ilyen nehéz helyzet az volt, amikor március végén elkaptuk a kovidot. Gábor csináltatott először tesztet, és pozitív lett neki, aztán hozzám pár nap múlva jöttek ki tesztelni és nekem is pozitív lett. Gábor kórházba került 2 hétre és majdnem lélegeztető gépre is de végül is csövön kapta az oxigént. Én pedig ugye egyedül voltam itthon betegen a három beteg baba korú gyerekünkkel hatósági karanténban. Ki és mi segített átvészelni ezt az időszakot? Az jó volt, hogy elég sok mindenkivel cseteltem. Ekkoriban ismerkedtem meg Bihari Viki munkásságával és magával Vikivel, mert voltam egy online önismereti csoportján. Úgyhogy amikor csak tudtam néztem a videóit. Ugyan nem minden nap, de olvastam Cseri Kálmán kegyelem harmatja című könyvét, és Merj szeretnit is olvastam. Imádkoztam a kilencedet is, hogy túl éljük a kovidot. Mind a kórházban, mind a hatósági karanténban elég sokat sírtam. A nehéz élethelyzetekben sokszor hiszem azt, hogy elhagyott Isten pedig ilyenkor van hozzám a legközelebb, és erre az esetek többségében utólag szoktam rájönni.
Mutatok egy Némethi Erikás videót, hogy ő mit tanácsol karantén idejére. Ha nagyon rosszul vagy lelkileg és nincs aki segítsen, arra az esetre ezt a116-123 as számot tudod hívni, ők az ingyenesen bármikor hívható lelki segély szolgálat. Ha szeretnél az elsők között értesülni a következő írásomról, akkor kövesd be a blogomat, amit nem tudok sajnos hogy kell, vagy pedig csatlakozz a Működik a kémia facebook csoporthoz. Ha szerinted hasznos lehet az ismerőseidnek, amit írtam, akkor oszd meg velük. Legközelebb terveim szerint a félelemről fogok írni, amivel nem tudom mikor leszek kész. Eszembe jutott még egy idézet a Bibliából: 2 Korinthus 12: 10 "amikor gyenge vagyok, akkor vagyok erős."
Nem is tudom, hogyan tudnám nektek ezt felvezetni, hogy 24-25 éves koromban megjártam a poklot. Nyilván ez viszonyítás kérdése, nekem az első házasságom, és a válásom volt életem egyik legnehezebb időszaka. Már majdnem egy hónapja dolgozom ezen az íráson. Erről szeretnék írni, hogyan sikerült megmenekülni egy lelki terrorizálótól. Azért éreztem ezt SOS témának, mert olvastam Szél Bernadett egyik facebook bejegyzését, ahol arról írt, hogy tavaly 88 százalékkal nőtt a kapcsolati erőszakos bűncselekmények száma. Szeretnék minél több mindenkinek segíteni, hogy ne váljon áldozattá. Erről szeretnék írni neked, hogyan szabadulj ki egy mérgező, bántalmazó, nárcisztikus, pszichopata, (mindegy most hogyan nevezzük) személy hálójából mielőtt véged lenne mentálisan vagy mielőtt meghalnál. Ha neked ez nem aktuális, akkor kérlek, hogy küldd tovább annak, akinek szerinted igen. Ehhez a témához azt a hasonlatot találtam, vagy igazából a hasonlat talált meg engem, hogyan emészti meg élve a pók a legyet, illetve hogyan nem. Ha ez a pókos dolog kémiai, biológiai,vonatkozása nem érdekel, akkor folytasd kérlek onnan az olvasást: Hogyan szabadulj ki egy nárcisztikus hálójából? Ha pedig sürgősen segítségre van szükséged, akkor a 7. Lépéstőlfolytasd az olvasást. Az van, hogy minél többet értettem meg a pókméreg hatásáról, és a pókháló tulajdonságairól, annál inkább azt látom, hogy ez egy tökéletes párhuzam. Akkor kezdjük is az alapfogalmakkal.
Alapfogalmak:
Állatrendszertan: Az állatok rendszerezésével foglalkozó tudomány. ... Fontosabb rendszertani kategóriái, a nagyobbaktól az alsóbb kategóriákig haladva: Birodalom-Ország-Alország-Rend-Alrend-Öregcsalád-Család-Alcsalád-Nem- Faj- Alfaj.
Légy: A házilégy (Musca Domestica) a rovarok (Insecta) osztályának két szárnyúak (Diperta) rendjébe, ezen belül az igazi legyek (Muscidae) családjába tartozó faj.
Keresztespók: A koronás keresztespók (Araneus diadematus) a pókszabásúak ( Arachnida) osztályának pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a keresztespókfélék( Araneidae) családjába tartozó faj... A keresztespókok általában hálójuk közepén ülnek, néha egy félreeső szögletben várakoznak a hálójukba repülő rovarokra. A csapdába esett rovart először csáprágójában lévő méregmirigy segítségével megbénítja, majd burkot sző köré, szerveit cseppfolyósítja és felszívja.
Anyagcsere: Az anyagcsere (metabolizmus) egy orvosi és biokémiai fogalom, mely az élő szervezetekben végbemenő anyag-, energia- és információáramlást jelenti. A metabolizmus során a környezetből a szervezetbe, sejtbe kerülő tápanyagok lebomlanak, átalakulnak a sejt saját anyagaivá. A lebontó reakciók összességét katabolizmusnak, a felépítő reakciókat anabolizmusnak nevezzük. Az anabolikus és katabolikus reakciók együtt jelentik a metabolizmust.
Biokémia: A biokémia ... az élő szervezetek kémiai felépítését és a bennük végbemenő kémiai változásokat tanulmányozó tudományterület. Célja annak megállapítása, hogy az életjelenségek hogyan függnek össze az élő anyagban végbemenő kémiai változásokkal, azok energetikai viszonyaival, és milyen szabályozó mechanizmusok állnak az események mögött.
Emésztés: Az emésztés a szilárd vagy folyékony állapotban felvett táplálék átalakítása a szervezet sejtjei által felszívható és felhasználható anyagokká.
Külső emésztés: külső emésztésről van szó, ha a szájnyíláson keresztül az állat emésztőenzimeket bocsájt a táplálékára és ezért az emésztés már a testen kívül megkezdődik ( egyes rovarok, pókszabásúak).
Belső emésztés: A legtöbb esetben az emésztés az állat testén belül, a bélcsatornában történik. Ezt a folyamatot nevezzük belső emésztésnek.
Pókméreg:Erről egy német cikket találtam. Eredetileg le szerettem volna fordítani az egészet, de aztán meggondoltam magam. Összefoglalom neked, miről szól. A pókméregnek kettős hatása van. Elsődlegesen bénítja az idegrendszert, ami nehezíti a zsákmány mozgását. Másodlagosan az anyagcsere folyamatokat és az energiaháztartást teszi tönkre. Gyulladást okoz és a szövetek olyan fajta károsodását, ami által jobban terjed a méreg. Rontja az összes életfunkciót. A pókméreg RNS- t, alfa-amilázt, és egyéb peptideket és fehérjéket tartalmaz.
Pókháló:Erról is egy német cikkben olvastam, ami gyerekeknek szól. A pókháló pókselyemből áll. Ez ötször nagyobb szakítószilárdságú az acélnál ugyanakkor nyújtható, és vízálló. A pókfonal olyan szálak kötegéből áll, amelyek fehérje molekula láncokból állnak. A pókfonal a szerkezete miatt egyedülálló. A fehérje láncok egy része spirálrugót alkot, a másik részük pedig olyan masszív mint a vas. Ennek köszönhető, hogy szilárd és rugalmas egyszerre.
Szakítószilárdság: A szakítószilárdság, (σm, Rm) egy kötél,huzal, tartógerenda, vagy más hasonló szerkezeti elem elszakításához szükséges mechanikai feszültség. A szakítószilárdság az anyagnak csak az állandó terheléssel szembeni szilárdságára ad felvilágosítást, dinamikus igénybevételt csak jóval kisebb feszültségnél bír ki az anyag.
Idegrendszer: Az idegrendszer specializálódott sejtek hálózata, melyek információt szállítanak az élőlény környezetésről és saját magáról, valamint az a szervrendszer, amely irányítja a szervezet többi részét. Az idegrendszer két részre osztható: központi idegrendszerre és környéki idegrendszerre. A neuronok kapcsolatot létesítenek a két rendszeren belül és közöttük is. Az idegekkel foglalkozó tudományt neurológiának nevezzük.
Neurotoxin: A neurotoxinok az exogén kémiai idegrendszeri károsodást okozó toxinok (mérgek),amelyek a fejlődő és az érett idegrendszeri szövetek funkcióit egyaránt károsan befolyásolják. A neurotoxin kifejezést egyaránt használják a már veszélyes mennyiségben neurológiai mérgezést okozó endogén vegyületek osztályozására is. Habár a neurotoxinok gyakran neurológiai pusztítást végeznek a szervezetben, kifejezetten az idegrendszer számára fontos idegi komponenseket támadják meg.
Méreg: Biológiai szempontból méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz – általában kémiai reakció útján vagy más molekuláris szintű tevékenységgel – ha belőle kellő mennyiség jut be az élőlénybe.
Enzim: Az enzimek biokatalizátorok: gyorsítják a szervezetben lejátszódó kémiai reakciók sebességét. Mint minden katalizátor, a reakciósebesség növelését az aktiválási energia csökkentésével érik el, azáltal, hogy a reaktánsok speciális elrendezésével új reakcióutakat nyitnak meg. Fontos megjegyezni, hogy a reakcióra jellemző szabad energia változást nem befolyásolják, azaz csak energetikailag kedvező, spontán módon lezajló (ún. exergonikus) reakciókat katalizálnak.
Aminosav: Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) az élethez alapvető fontosságú szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (−NH2) és karboxilcsoport (−COOH) egyaránt előfordul, valamint tartalmaznak az egyes aminosavakra jellemző oldalláncokat (R csoport) is. Molekuláik főként szénből, hidrogénből, oxigénből és nitrogénből épülnek fel. ...A víz után a fehérjékké összekapcsolódott aminosavak a legnagyobb számban előforduló komponensek az emberi izomzatban és egyéb szövetekben.
Fehérje: A fehérjék egy szabályosan ismétlődő elemekből álló molekuláris gerinchez, az ún. peptid gerinchez kapcsolódó aminosavak láncolatából álló makromolekulák.... A fehérjék kialakításában a 20 féle " proteinogén" ( fehérjealkotó) aminosav vesz részt, melyek szomszédos amino- és karboxilcsoportjaik között kialakuló peptidkötés révén kapcsolódnak egymáshoz, így kialakítva a fehérjék elsődleges szerkezetét, amit aminosav-szekvenciának nevezünk.
RNS: A ribonukleinsav(RNS) a DNS- hez hasonló polimer óriásmolekula, amely sok ismétlődő egységből épül fel. Egységei a ribonukleotidok. A ribonukleotidok száma egy RNS- molekulán belül 75-től több ezerig terjedhet. Minden ribonukleotid egy ribóz cukormolekulából, egy nitrogéntartalmú szerves báziból és egy foszfátcsoportból áll.
DNS: A dezoxiribonukleinsav ( közismert magyar rövidítése DNS) a nukleinsavak (nukleitidból felépülő szerves makromolekulák) csoportjába tartozó összetett molekula, amely a genetikai információt tárolja magában, ez az örökítőanyag. A DNS esetében a nukleotidok három következő komponensből épülnek fel: heterociklusos bázisok(adenin-A, guanin-G, citotin-C, timin-T), pentóz ( dezoxiribóz- pontosabban 2-dezoxi-béta-D- ribóz) és végül a harmadik alkotóelem a foszforsav.
Bázis: Bázisnak, lúgnak vagy aljnak nevezzük a hétköznapi életben azokat a vegyületeket, amelyek vízben oldódva hidroxidiont szabadítanak fel, ezáltal a vizes oldat kémhatását növelik( 7,0 pH- nál nagyobb lesz). A bázisok protonátadással való reakció során protont vesznek fel, vizes oldatuk lúgos kémhatású.
Peptid: A peptidek meghatározott sorrendben összekapcsolódó alfa- aminosavakból felépülő rövid polimerek. A két aminosavmaradék között amidkötés vagy más néven peptidkötés alakul ki.
Alfa-amiláz: Az alfa- amiláz a keményítő cukrokká bontását végző enzimcsalád, az amilázok egyik típusa...
Szénhidrát: A szénhidrátok vagy tudományos néven szacharidok a növények által, fotoszintézis során termelt, szén-, oxigén- és hidrogéntartalmú szerves vegyületek, amelyekben a H:O arány legtöbbször 2:1 (mint a vízben), ezért régen a szén hidrátjának gondolták őket. A szénhidrátok hevítéssel vagy erélyes vízelvonószer hatására ( például tömény kénsav) szénre és vízre bonthatók... A szénhidrátok közé tartozik például a szőlőcukor (glükóz), a gyümölcscukor(fruktóz), a répa- vagy nádcukor( szacharóz), a keményítő és a cellulóz.
Energia megmaradás törvénye: Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy izolált rendszer teljes energiája állandó marad. Más szavakkal az energia átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet létrehozni, vagy megsemmisíteni.
Ennél bonyolultabban már nem szeretnék belemenni természettudományos szempontból. Ebben most van biológia, és fizika is jócskán. Remélem nem zavar titeket. A természet törvényei elnevezéstől függetlenül működnek. Csak ugye a tudósok igyekeznek külön tudomány ágakra választani a jelenségeket,hogy könnyebb legyen vizsgálni.
Mi történik, ha egy légy bekerül a pókhálóba?
Ehhez is németül találtam egy olyan videót, amit használhatónak gondolok. Leírom nektek összefoglalva azt, amiért ezt a hogy is mondjam elég sok alapfogalmat összeírtam. Kezdem azzal, hogy mi történik, ha nem menekül meg a légy.
A. Belerepül a pókhálóba ugye a legyünk, aztán jól beleragad. Odamegy hozzá a pók, megmérgezi, belerakja az emésztő enzimjeit, körbetekeri, megvárja míg megemésztődik, aztán a megemésztett részeit megeszi. A légy szempontjából az történik, hogy lebénul és nagy fájdalmak közepette folyamatosan mennek tönkre az életfunkciói mígnem elpusztul.
B. A második esetben az történik, hogy még a pók érkezése és mérgezése előtt kiszabadul a légy. Rajta marad a pókháló a testén, és vagy a kitin páncéljának egy része vagy a szárnyának egy része marad a pókhálón. Vagy azért mert ő maga nagyobb mechanikai feszültséget hoz létre, mint amekkora a pókháló szakítószilárdsága, vagy valamilyen külső behatásra.
Hogyan szabaduljunk ki egy nárcisztikus hálójából?
Most jön az a rész, mi történik párkapcsolati, vagy bármilyen kapcsolati szempontból: ezeket a nárcisztikus, pszichopata, bántalmazó szavakat szinonimaként fogom, használni, mert abból a szempontból, amire használni szeretném ugyanazt jelenti.
Az elején még kitérek erre, mit jelentenek pontosan ezek a szavak. Találtam erről egy videót, hogyan lesz valakiből bántalmazó. Röviden arról van szó, hogy akit gyerekként bántottak, vagy pedig aki valakitől ezt látta, hogy bánt másokat, és átvette tőle ezt a mintát. Úgy tudod eldönteni, hogy bántalmazó vagy e, hogy romboló hatással vagy e a környezetedre, vagy sem.
Sok Bihari Vikis videót fogok nektek belinkelni, íme itt egy arról,ki a pszichopata. Röviden azt jelenti, hogy valamiért nem tud valaki hozzáférni az érzelmeihez. Vagy azért, mert úgy született, vagy mert érte valami trauma.
Akkor jöjjön ki a nárcisztikus." A nárcisztikus tulajdonságokkal ellátott – emberrel nem az a baj, hogy szereti önmagát, hanem az, hogy megrekedt az önszeretetben... és nem tud továbblépni tényleges célja felé."(Sorskönyv nélkül blog - 10. séma: Feljogosítottság- grandiozitás című cikk)
Most jöjjön az, hogy ki lesz azáldozat. "Senki sem véletlenül pottyan egy olyan helyzetbe, hogy akár agresszor, akár áldozat legyen. E kapcsolatok a személyes élettörténet szerves és logikus részeként alakulnak ki, amelyet megelőz számos tudatos és még több tudattalan, ún. korai döntés. A ma bántalmazott áldozatok kisgyerekként nagy valószínűséggel olyan üzeneteket kaptak környezetükből, amelyek révén sorskönyvükbe beépítették a Ne létezz!, Ne légy fontos!, Ne érezz! gátló parancsokat, megspékelve a Légy erős! és Szerezz örömet másoknak! ellensorskönyvi utasításokkal."(Sorskönyv nélkül blog - Asszony verve jó című cikk) Két dolgot szeretnék tisztázni, egyrészt nem csak a nők lehetnek áldozatok, másrészt pedig senki sem csak áldozat vagy csak bántalmazó.
A. Párkapcsolati síkon mi történik, ha valaki belekeveredik egy nárcisztikus hálójába? Ehhez is szedtem össze videókat beszélt erről Almási Kitti, Bánki György és a kihagyhatatlan Bihari Viki. Nézzük a szimbolikát. A pók a nárcisztikus, a légy az áldozat, a pókháló és a méreg a köztük lévő kapcsolat. Emberünk találkozik egy nárcisztikussal, aki elkezdi agyon dicsérni, a tenyerén hordozni, és ilyen gyanúsan túlzóan szép dolgokat ígér. Ha ez történik veled, akkor bajban vagy. Kezdesz belegabalyodni a hálóba. Aztán jönnek ezek a mondatok: Hülye vagy, ronda vagy, kövér vagy, hálátlan vagy, nem érsz nélkülem semmit, rá se nézz másra rajtam kívül. Ha ezeket kezded hallani, az azt jelenti, hogy jön a méreg. Amely méreg azt fogja okozni, hogy le fogsz merevedni a félelemtől, ez az idegrendszer lebénításával párhuzamos. Az anyagcsere roncsolódása pedig azt jelenti, hogy lenullázódik az önbecsülésed és az érzelem feldolgozó képességed. Folyamatosan mész tönkre mentálisan, amíg a gondolataid nagy része nem kezd el az öngyilkosságról szólni. Egy bántalmazó abból nyeri az energiáját, ha elszívja az áldozatától. Szerencsére kapcsolati szempontból olyan értelemben nem teljesen jó ez a pókos legyes hasonlat, hogy a folyamat vége felé is még ki tudsz szabadulni. Mint ami velem is történt. Ezzel szeretném folytatni a továbbiakban, hogyan szabadulj ki egy nárcisztikus hálójából?
B. Ezt a könyvet, ami alapján leírom a szabadulásom folyamatát a válás után olvastam. Ezzel együtt ösztönösen ezeket a dolgokat csináltam. Judith Sills- Szállj le a döglött lóról című könyve alapján mutatom be, hogyan léphetünk ki a negatív spirálból.
1. Nézzünk szembe a fájdalommal!
Ha a légy szempontjából nézzük, akkor arról van szó, hogy vegyük észre, hogy csapdába, azaz pókhálóba keveredtünk. Egy légy onnan tudja, hogy csapdában van, hogy ugye nem tud megmozdulni, és folyamatosan ragad hozzá a hálóhoz. És nagyon durván nem érzi magát szabadnak. Így tudod észrevenni, hogy nem feltétlenül jó ez a kapcsolat, hogy nem vagy szabad, hogy így egyáltalán nem. Mutatok valamit, egy írást erről, hogyan zajlik egy bántalmazó kapcsolat. Egy nárcisztikus mindent megtesz annak érdekében, hogy fénysebességgel kerülj tőle függő helyzetbe, és köteleződj el. Igyekszik elszeparálni a környezetedtől. Ez az első lépés, hogy ismerd fel,hogy egy börtönben vagy.
2. Lépés: Teremtsünk egy pozitív jövőképet!
Nem tudom egy légynek mennyire komplex a gondolkodása, mindenesetre ilyesmire vágyhat, hogy újra szabadon szállhasson. Emberek esetében is hasonló van. Képzeld el, milyen lenne szárnyalni, boldognak és felszabadultnak lenni, önmagadnak lenni. Mutatok egy videót, erről is, hogy mit kezdj azokkal a vágyaiddal, amik nem feltétlenül fognak megvalósulni.
3. Lépés: Döntsünk, hogy megyünk, vagy maradunk!
Szerintem a legyek ilyenkor ösztönösen kezdenek el mocorogni, hogy hátha kiszabadulnak. Nekünk is a belső hangunkra, vagy az megérzéseinkre érdemes figyelnünk. A könyv is azt írja ennél a pontnál, hogy meditáljunk. Annak érdekében, hogy eldöntsük merre tovább. Ha nyitott vagy Istenre, akkor mutatok Szentségimádásos szövegeket, amiket a Galgásoknak írtam, volt, hogy egyedül, volt, hogy másokkal együtt. Ha nem annyira vagy hívő, akkor ideírom neked a könyves meditációt. Ez önöző formában íródott. " Vegyen lassan négy mély lélegzetet az orrán át, aztán az száján keresztül fújja ki hangosan a levegőt. Ismételje meg. Most hunnya le a szemét és próbálja ki a következőt: négy belégzés orron át egy kilégzés szájon át. Miután háromszor elvégezte ezt a relaxációs légzés sorozatot, továbbra is tartsa csukva a szemét, lélegezzen egyenletesen, összpontosítson belülről a szemhéjára, és gondoljon a problémájára. Kérdezze meg önmagától: Mit kell most tennem? Valóban most kell megtennem? Figyeljen a felötlő gondolatokra, különösen a felötlő képekre. Talán rábukkan egy válaszra, amelyről nem is hitte, hogy tudja már. A belső párbeszédeknek van egy elengedhetetlen lépése. Mihelyt választ kapott a kérdésére, ha mégoly homályosan is, írja le a választ." Vagy van ilyen Anthony De Mellos meditáció , amit elég sokat hallgattam terhesen, amikor Gabit és Árpit vártuk. Találtam egy cikket arról, mit mond erről egy szakember.Inkább nem kerülgetem tovább a forró kását. Nekem konkrétan az segített, amikor éreztem, hogy elviselhetetlen a szenvedés amiben vagyok, hogy imádkoztam egy kilencedet azért, hogy kiderüljön, váljak vagy sem. Végülis mire végeztem a kilenceddel, utána nem sokkal dobott ki a volt férjem, mert nem viselkedtem neki úgy, ahogy akarta volna. Sőt már én magam is így voltam, hogy mennem kellene, akármilyen vallásos vagyok, mert Isten biztos nem akarja, hogy ekkora szenvedésben legyek életem hátralevő részében.
4. Lépés: Ismerjük fel a sémáinkat!
Az állatok többségénél így a légynél is az van, hogy nem csak dönteni dönt ösztönösen, de cselekedni is ösztönösen cselekszik. Bizonyos szempontból az embereknél sincs ez másként. Pláne a nehéz helyzetekben. Mire az eszünket tudjuk a főbb viselkedési sémáink már kialakultak. Mit jelent ez? "Legkésőbb hat éves korodra, mint mindenki más, te is megírtad további életed forgatókönyvét. Felnőttként két lehetőséged van. Életedet vagy e gyerekkorban kialakított szabásminta, az ún. Sorskönyv alakítja tudattalanul- vagy te magad alakítod, tudatosan. Mit szólnál, ha egy hat éves gyerek akarná kormányozni az autódat? És ha az életedet? "( Birtalan Balázs a Sorskönyv nélkül című blog bemutatkozó része). A sémák azok a viselkedés minták, amik ezt a sorskönyvünket tartják fenn. Az alapján érdemes kijönni egy krízis helyzetből, hogy megvizsgálod, korábban hogyan oldottál meg egy ehhez hasonló helyzetet. Azt is érdemes végiggondolni, hogyan tudnád most még jobban csinálni, hogy minél később vagy egyáltalán ne kerül újra ilyen szorult helyzetbe. Nekem úgy szokott lenni a párkapcsolataimban, hogy amikor megjelennek a viselkedési listák, hogyan szabad viselkednem, az azt jelenti,hogy annak a kapcsolatnak vége. Amikor vagy az akkori párom vagy én rájöttünk, hogy nem bírom eljátszani azt a szerepet, amit nekem szán, akkor valamelyikünk szakított. Miután visszaköltöztem a szüleimhez a volt férjemtől elkezdtem tánc terápiára járni, meg voltam elvált hittanon és egyéni terápiában is. Aminek az lett az eredménye, hogy újra férjhez mentem, egy nagyrészt boldog házasságban élek és van 3 fiunk. Ha szeretnél többet tudni a sémákról arra az esetre kerestem neked egy Pál Feris videót
5. Lépés: Szakítsuk el a kötelékeket!
Egy légy úgy tud kiszabadulni a pókhálóból, hogy egyrészt a szárnya és a kitinpáncélja egy része a pókhálóban maradhat, másrészt maradhatnak háló darabok a testén. Ez lelki értelemben azt jelenti, hogy a szakításnál a válásnál meg különösképpen a társunknál marad a lelkünk egy része. Ha úgy döntesz, hogy elindulsz a változás felé vezető úton, akkor a régi életed egy részét el fogod veszíteni. Lesz egy csomó minden, amit érdemes elgyászolnod, ha tovább szeretnél lépni. Ami fájni fog. Nem is biztos, hogy csak lelki értelemben fog fájni, hanem fizikailag is. Igaz, hogy a volt férjemmel több volt a hullámvölgy, mint a hullámhegy, mindenesetre voltak szép emlékeink is. 15 éves korunkban találkoztunk először, 22- 25 éves korunk között voltunk együtt. Polgárilag egy évig voltunk házasok 24 és 25 éves korunk közt, ebből fél évig laktunk együtt, az egyházi házasságunkat pedig 28 éves korunkban nyilvánították érvénytelenné. Erről is mutatok videót, hogyan tudod elengedni a másikat, és ezt az egész élethelyzetet.
6. Lépés: Nézzünk szembe a félelmeinkkel! Egy legyet is egy csomó félelem megbéníthat. Megijedhet, hogy nem tud mozogni, és jön felé egy hatalmas pók. Egy ilyen kritikus helyzetben egy csomó félelmetes dologgal találhatjuk szembe magunkat. Mutatok neked erről is Almási Kittis videókat, hogyan nézz szembe a félelmeiddel. Van egy rövidebb és egy hosszabb. Amennyit én erről tudok, egy bántalmazó nem szokta díjjazni, ha ott akarják hagyni. Félhetünk az ismeretlentől, attól, hogyan fogja ezt fogadni a környezetünk. Főleg, ha válni készülsz, akkor az idősebb, konzervatívabb és kicsit is bigottabb emberek nagyon le fognak téged nézni. Én attól féltem a legjobban, hogy el fog hagyni Isten. Úgy tudtam, hogy az eskü szövegben az Isten engem úgy segéljen azt jelenti, hogy addig segítsen Isten, amíg betartom az eskümet. Később megtapasztaltam, hogy Ő nem hogy nem hagyott el, hanem még közelebb kerültünk egymáshoz. Van egy ilyen nagyon szép ének is erről, hogy az emberek elhagyhatnak, és sokan el is fognak hagyni, de Isten veled marad. Nem maradt más hátra, mint az utolsó és valószínűleg legnehezebb lépés.
7. lépés: Cselekedjünk! Egy légynek is egy ilyen csapda helyzetben, ha élni akar az a dolga, hogy szakítsa ki magát a hálóból, és repüljön el, amilyen gyorsan csak tud. Az a lényeg, hogy kezdd el felvenni a kapcsolatot azokkal a barátaiddal, akiktől igyekezett elválasztani a párod. Egyedül ezt nem tudod megoldani, kérj segítséget. Gondold végig, hogy ki az a múltadból, akitől sok szeretetet kaptál és aki szívesen segítene neked. Szerencsére nekem nem kellett hozzájuk folyamodnom, mégis belinkelem a NANE ( Nők a nőkért együtt az erőszak ellen egyesület) elérhetőségét. Ha nagyon rosszul vagy lelkileg, akkor ezt a számot ingyenesen, anonim módon hívhatod:116-123, ők a lelki elsősegély szolgálat. Leírom neked az általános segélyhívó számokat: mentők: 104 , rendőrség : 107 , tűzoltóság: 105 , általános segélyhívó: 112 . Találtam neked egy videót erről, hogyan kérj segítséget. Hogyan fogadd el, hogy vége a kapcsolatnak. Miért menj pszichológushoz, vagy valamilyen terápiába. Ehhez azt fűzném hozzá, hogy nem az a dilis, meg nem annak kell magát szégyellni, aki segítséget kér. Hanem az a dilis és az szégyellje magát, aki bántja emiatt egy embertársát, akinek sikerül rászánni magát, hogy segítséget kérjen. Ami a legfontosabb, hogy indulj el és ne nézz hátra ! Készítettem egy összefoglaló videót arról, amiről eddig írtam.
Ha tetszett, amit írtam. Akkor csatlakozz a Működik a kémiás zárt Facebook csoporthoz, és/ vagy töltsd ki a kérdőívet. Így tudsz visszajelzést adni, javasolhatsz önismereti vagy kémiás témát, és kérdezhetsz is persze. Ez lenne a búcsú gondolatom, és most már hagylak cselekedni: " Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti. Aki elveszíti értem és az evangéliumért, az megmenti életét." ( Márk Evangéliuma 8. fejezet 35. vers)
A kiégés és a fekete kígyó kísérlet folyamatát szeretném párhuzamba állítani. Azért akadtam el hónapokkal ezelőtt ezzel az írással, mert ki vagyok égve. Közvetve az anyósom ébresztett rá erre pedig alapvetően csak simán gúnyolódni akart. Gáborral üzente meg, hogy ne blogozzak, hanem neveljem úgy a gyerekeket, ahogy ő akarja. Eszembe jutott erről egy Pál Feris történet, amit sajnos nem emlékszem, hol olvastam, vagy hallottam. Benedek Elek és Benedek Elekné Fischer Mária közel egyszerre halt meg, 1929-ben. Ezt mondta erről Feri atya, hogy ennek szerinte az az oka, hogy mire Mária Benedek Eleknéként meghalt, addigra Fischer Máriaként már rég halott volt. Most olvastam erről egy 
Alapfogalmak:
Tegnap néztem videókat erről, hogyan lehet legyőzni a félelmet. Van Almási Kittinek egy 
Lelki értelemben az történik, hogy egy magányos ember (vagy azért magányos, mert egyedül él vagy társas magányban él) egyedül van a gondolataival, a terheivel és a belső hangjaival. Figyelj csak idézek neked ide egy tudományos megközelítést erről: "A hatvanas években Dr. Aaron Beck, amerikai pszichológus azonosította először azokat a gondolatokat melyek szabadon felbukkannak, és rossz érzéseket váltanak ki az emberből. Elnevezte ezeket negatív automatikus gondolatoknak (
Ki és mi segített átvészelni ezt az időszakot? Az jó volt, hogy elég sok mindenkivel cseteltem. Ekkoriban ismerkedtem meg 
