Működik a kémia

A majdnem zárt rendszer és a durranógáz próba- Hogyan ne robbanjunk fel az idegességtől a karanténban?

2021. június 30. 20:07 - Baran Zsuzsi

Biztos sokat foglalkoztok ti is ezzel: Hogyan lehet elviselhetőbbé tenni a karantént? Miért nehéz érzelmileg a bezártság? Egyrészt azért írok erről, mert engem is érdekel. Másrészt úgy tűnik titeket is ez érdekel leginkább, mert erre szavaztatok a legtöbben a Működik a kémia facebook csoportban. Most ezt szeretném kifejteni, hogy mit jelent a nyomás, feszültség, és a gőz kieresztése fizikai kémiai értelemben és lelki értelemben. Ezt a folyamatot a durranógáz próbás kísérleten keresztül szeretném bemutatni.

Alapfogalmak:
Fizikai kémia: A fizikai kémia a kémiai folyamatok fizikai vonatkoztatását vizsgáló tudományág, a kémia egyik ága. Nincs elérhető leírás.
Standard potenciál: Az adott elektródra jellemző anyagi állandó. A standardpotenciál-értékek jelzik vizes oldatban az ionképzés mértékét: minél kisebb ( negatívabb), annál hajlamosabb az elem a kation képzésre, minél nagyobb ( pozitívabb), annál hajlamosabb az elem az anionképzésre. Így az alkáli-, és az alkáliföldfémek adnak le legszívesebben elektronokat, s a halogének az elektronfelvételre hajlamos elemek közé tartoznak.*
Elektrokémia: Az elektrokémia a kémia, azon belül a fizikai kémia egyik ága. Az elektromos áram hatására bekövetkező kémiai változásokkal, valamint a kémiai energia elektromos energiává alakításának folyamataival, törvényszerűségeivel foglalkozik. Az ilyen folyamatokat, változásokat elektrokémiai folyamatoknak nevezzük. Ezek mind redoxireakciók, ugyanis az elemek oxidációs foka megváltozik. Az elektrokémiai folyamatok során az elektromos energia és a kémiai energia egymásba való átalakulása figyelhető meg.
Most nem nagyon szeretnék belemélyedni az elektrokémiába, mert a következő bejegyzésemet kifejezetten arról szeretném írni.

Mechanikai feszültség: (jele σ) mechanikai, szilárdságtani mennyiség. Egyszerű esetben, tiszta húzásra vagy nyomásra az erő és a rá merőleges keresztmetszet hányadosaként számítható:
σ N = F / A
σ N : húzó, vagy nyomó feszültség, mértékegysége:  Pa (pascal), MPa(megapascal), GPa (gigapascal), N/mm²(newton milliméter)
F:  erő, mértékegysége:  N(newton)
A: keresztmetszet, mértékegysége:m² (négyzetméter),  mm² (négyzetmilliméter)
Általánosabb definíció: mechanikában a feszültség egy testen belüli felületegységre jutó megoszló erő, mely a külső erőhatásokkal tart egyensúlyt.

Hidrogén: A hidrogén (H) a periódusos rendszer első eleme. Rendszáma 1, tehát atomjának magjában 1 proton található. Három izotópatomja a prócium (1H), a deutérium (2H=2D) és a trícium (3H=3T). Egy elektron leadásával vagy felvételével ér el stabilis elektronszerkezetet. Így jönnek létre egyszerű ionjai: a hidrogénion (H+) és a hidridion (H-). Vegyületeiben mindig egy vegyértékű. Színtelen,  szagtalan,  nem mérgező gáz.

Cink: A cink (régies magyar nevén horgany) egy fémes elem, átmenetifém. Rendszáma 30, vegyjele Zn, relatív atomtömege 65,38, elektronszerkezete [Ar]3d104s². Szobahőmérsékleten kékes színű, rideg, porítható. A vegyületeiben gyakorlatilag mindig +2 oxidációs számú. Ötvözetei közül a sárgarezet már a történelem előtti időkben ismerték.
Sósav: A sósav a hidrogén-klorid (HCl) tiszta, színtelen, szúrós szagú vizes oldata. Korrozív, az iparban széles körben használt erős ásványi sav. A természetben is megtalálható, a gyomorsav egyik alkotórésze, nagyobb mennyiségben az ipari forradalom idején kezdték el előállítani.

Exoterm reakció: A termokémiában exoterm reakciónak nevezzük a hőfelszabadulással járó kémiai reakciókat.

Durranógáz: A durranógáz a hidrogén és az oxigén 2:1 térfogatarányú gázkeveréke. Igen robbanékony, égésterméke a víz.
Redukció: Minden olyan folyamat, amelyben atomok, ionok, vagy molekulák elektront vesznek fel. *

Anyagi rendszer: A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik fel. Ezek az anyagi részecskék azonban rendkívül parányiak, ezért érzékszerveinkkel nem tudjuk őket külön-külön észlelni. Azok az anyagok, amelyeket már érzékszerveinkkel közvetlenül érzékelni is tudunk, rendkívül sok részecskéből (atomból, ionból, molekulából) állnak.
A nagyon sok részecskéből álló anyagokat anyagi halmazoknak nevezzük.
A rendszer környezete: A rendszert körülvevő anyagi rész.

Nyílt rendszer: A rendszer és a környezete között szabad tömeg és energiaáramlás lehetséges.

Izolált rendszer: A rendszer és a környezete között sem szabad tömeg-, sem szabad energiaáramlás nincs.

Zárt rendszer: A rendszer és a környezete között nincs szabad tömegáramlás, de energiaáramlás lehetséges.

Nyomás: Ha a nyomóerő nagyságát elosztjuk a nyomott felület nagyságával, fontos fizikai mennyiséget kapunk, amelyet nyomásnak nevezünk.
A nyomás jele: p
Számítása:
Nyomás=nyomóerő per nyomott felület , képlettel felírva: p=F/A.
A nyomás mértékegysége: Nm 2=Pa (pascal).(Vagy lehet a mértékegysége bar is, ami 100000 Pa)
 
Hőmérséklet: A hőmérséklet a testek hőállapotát jellemző fizikai mennyiség. A hőmérséklet jele: T (A latin temperatura = hőmérséklet szóból származik.) Mértékegysége Celsius-fok (°C).
Ezt annyival egészíteném ki, hogy a hőmérsékletet kelvinben is lehet mérni, aminek a jele K. Mivel 0 Celsius-fok 273,15 , ezért a kelvin fokot úgy lehet meghatározni, hogy a Celsius-fokban mért hőmérséklethez hozzáadunk 273,15-öt. 
Durranógáz próba:
Amennyiben bármilyen gyúlékony gázt (pl. hidrogént) állítunk elő, annak meggyújtása előtt el kell végezni a durranógázpróbát, mivel az előállított gáz keveredhet a levegő oxigénjével (vagy hidrogén esetén a vízbontó másik pólusán keletkező oxigénnel), amit begyújtva (a mennyiségtől függően) robbanásokhoz vezethet. A durranógázpróba lépései a következők:

    Az előállított gázból kémcsőben vegyünk el egy kisebb adagot.
    Parázsló gyújtópálca segítségével gyújtsuk be a kémcsőben lévő gázt. Kis pukkanást hallhatunk, ahogy a kis mennyiségű durranógáz robban.
    Vegyünk a gázból újabb adagot a kémcsővel, gyújtsuk be újra, és ismételjük ezt egészen addig, amíg a begyújtáskor már nem hallunk pukkanást. Ez jelzi, hogy a rendszerben már nincs oxigén, amivel a gáz keveredve durranógázt alkot, tehát már biztonságosan begyújtható a fejlesztett gáz.


A gáztörvények az ideális gáz (fizikai kémiában célszerűen a tökéletes gáz kifejezést használják) abszolút hőmérséklete (T), nyomása (p) és térfogata (V) – ún. állapotjelzők – közötti matematikai összefüggések. A három gáztörvényt: Boyle–Mariotte-törvényt, a Gay-Lussac-törvényt és a Charles-törvényt összevonva az egyesített gáztörvényt kapjuk:
p1*V1/ T1= p2*V2/T2

Gay-Lussac második törvénye. Egy adott térfogatú gáz nyomása (p) egyenesen arányos a hőmérsékletével (T), vagyis izochor feltételek között a gáz nyomásának és hőmérsékletének hányadosa állandó.
Képletben kifejezve:
p/T= k
p: a gáz nyomása
T: a gáz hőmérséklete mértékegysége K(kelvin) 0 celsius fok= 273,15K
k: állandó

Charles-törvény: Azt fogalmazza meg, hogy állandó nyomáson egy adott tömegű gáz térfogata az abszolút hőmérsékletével egyenes arányban változik, vagyis a gáz térfogatának és az abszolút hőmérsékletének a hányadosa állandó.
V/T= k
V: a gáz térfogata
T: a gáz hőmérséklete mértékegysége K(kelvin) 0 Celsius-fok= 273,15K

A Boyle–Mariotte-törvény kimondja, hogy egy adott mennyiségű ideális gáz térfogatának és nyomásának szorzata egy adott hőmérsékleten állandó. Matematikailag kifejezve:
p*V = k
p: a gáz nyomása
V: a gáz térfogata
k: állandó
 
Avogadro-törvény:  Bármely gáz 1 mol anyagmennyiségű molekulája azonos hőmérsékleten és azonos nyomáson egyenlő térfogatot tölt be és ez a térfogat standard körülmények (0,1 MPa) között, 25 °C hőmérsékleten 24,5 dm³. A gázok moláris térfogata megadja 1 mól gáz térfogatát jele: Vm = V/n (dm³/mol)

p*V=n*R*T
p: a nyomás Pa-ban
V a térfogat m³-ben
n a gáz kémiai anyagmennyisége mol-ban
R az egyetemes gázállandó (8,314 J/(mol.K))
T az abszolút hőmérséklet K-ben


 *Mozaikos 9. osztályos kémia könyv

Kísérlet:

Ebben a kísérletben a hidrogéngáz előállítását fogjuk tanulmányozni. Gázfejlesztő készülékben lévő cinkre sósavat fogunk önteni. Tudjuk azt, hogy a negatív standardpotenciálú fémek sósavval hidrogéngázt képesek fejleszteni. A hidrogén színtelen, szagtalan gáz, vízben nem oldódik, a levegőnél könnyebb és víz alatt fel lehet fogni, és ki lehet mutatni a durranógáz próbát.


Reakcióegyenlet:

HCl+ Zn= ZnCl2 + H2

Mi történik lelki értelemben az izolált, zárt és nyílt rendszerben? 

Leírom a szimbolikát. A cink az a cinkes dolgokat jelenti, a ciki és nehezen megúszható helyzeteket. A sósav pedig a savazást jelenti. Vagyis, hogy kritizálnak minket. Valószínűleg kívülről másoktól is ér kritika, de szerintem sokatoknál van ugyanaz, mint nálam. Ha egy lakatlan szigeten élnénk, akkor is véresre ostoroznánk magunkat lelkileg. A hidrogén az a bennünk keletkező indulat, vagy harag. A gázfejlesztő készülék a lelkünk, ahol játszódik a folyamat. Az oxigén pedig a lelki sérüléseket jelenti. A hőmérséklet növekedés pedig meleg helyzeteket vagyis vészhelyzetet jelent. A nyomás a lelki értelemben vett nyomást jelenti, hogy nagy nyomás nehezedik ránk. A mechanikai feszültség meg a lelki feszültséget jelenti. Akkor nézzük végig a különböző rendszereket.

Legyen az első az izolált rendszer. Kémiai értelemben az történik, hogy azáltal, hogy a reakció exoterm nő a hőmérséklet a gázfejlesztő készülékben. Amiatt, hogy folyamatosan játszódik le a reakció nő a hidrogén anyagmennyisége mennyisége. Az általános gáztörvény értelmében, ha nő a gáz anyagmennyisége és a hőmérséklete, akkor a nyomás és a térfogat is nőni fog. Ez azt jelenti, hogy a nyomás egy idő után szétfeszíti az edényt. Aztán ugye szétfolyik a sav, a gyúlékony, robbanásveszélyes hidrogén megy a levegőbe, a cink is mérgező. Tehát pusztítást végez a környezetében.  Lelki értelemben az történik, hogy egy magányos ember (vagy azért magányos, mert egyedül él vagy társas magányban él) egyedül van a gondolataival, a terheivel és a belső hangjaival. Figyelj csak idézek neked ide egy tudományos megközelítést erről: "A hatvanas években Dr. Aaron Beck, amerikai pszichológus azonosította először azokat a gondolatokat melyek szabadon felbukkannak, és rossz érzéseket váltanak ki az emberből. Elnevezte ezeket negatív automatikus gondolatoknak („NAG”). Munkája során észrevette, hogy a negatív automatikus gondolatok legtöbbször a realitást eltorzítva jelennek meg. A helyzet az, hogy sajnos mindannyian „használunk” belőlük párat és minél többször fordulnak elő, annál valószínűbb, hogy a tüneteik is jelentkeznek, például.: szorongás, depresszió, fóbia, stb." Tehát a magányos emberek ezek miatt a NAG ok miatt kialakuló belső feszültség következtében vagy pszichés és pszichoszomatikus betegségekben fognak szenvedni, és/ vagy a környezetüknek okoznak szenvedést. Illetve robbanás szempontjából még egy lehetőség. Isten felé robbanunk. A zsoltárok könyve sok esetben erről szól, hogy Dávid hogyan haragszik Istenre.

Következzen a zárt rendszer. Itt azt írom le már csak, hogy miben különbözik az izolált rendszertől. Kémiai értelemben azt jelenti, hogy nincs hőszigetelve, tehát a környezete tudja a rendszert hűteni, vagy fűteni. Ami azt jelenti, hogy ha hűti a rendszert a környezete, akkor lassul a folyamat, ha fűti, akkor gyorsul. A végeredmény itt is ugyan az lesz, vagyis robban a rendszer. Lelki értelemben ugye ez akkor van, ha valakinek van valódi kapcsolata a környezetével. Ha folyamatos vészhelyzet veszi körül, akkor hamarabb robban, ha békés, nyugodt környezetben él, akkor később.

Az utolsó a nyílt rendszer. Abban különbözik ez a többitől, hogy itt szabadon áramlik ki a hidrogén és be a levegő. Az sem mindegy, hogy mennyire nyílt. Vegyük a két véglelet. Az egyik az, amikor nem gázfejlesztő készülékben csináljuk a kísérletet, hanem főzőpohárban. A hidrogén gáz és a sósav gőz az lényegét tekintve akadálytalanul megy a levegőbe. A másik véglet, amikor egy gázfejlesztő készülékben viszonylag keskeny csövön vezetjük ki a hidrogént. Ugye a kísérletünk is erről szól, hogy vezetjük ki a rendszerből a hidrogén gázt és alkalmasint elvégezzük a durranógáz próbát, hogy tiszta hidrogént kapjunk a végén és ne durranógázt. A lelki értelemben a főzőpoharas véglet az, amikor valaki feldolgozás és átgondolás nélkül tolja az érzelmeit és az indulatait a környezetére. A másik véglet pedig, amikor valaki kiereszti a gőzt, vagyis valahogy megnyugtatja magát. Ennek is két véglete van az egyik, amikor építő jelleggel vezetjük le a feszültséget(ez jelenti a tiszta hidrogént kémiai értelemben), a másik, amikor rombolóan(ez pedig a durranógázt).

A közelmúltban kétszer voltam eléggé bezárt helyzetben. Amikor azért elég közel voltam az idegösszeomláshoz. Az egyik az volt, amikor 28 hetes terhesen bekerültem az iker fiaimmal a kórházba majdnem három évvel ezelőtt. A 35. héten születtek a gyerekek, és még két hetet voltunk velük koraszülött osztályon, ami azt jelenti, hogy majdnem 2 hónapig kórházban voltam. Az volt a jó, hogy Gábor (a férjem) majdnem minden nap meglátogatott. Abban az időben elég sok kilencedet imádkoztam, vasárnaponként a Jézus Szíve jezsuita templomba mentünk Gáborral, ami nekem nagyon megnyugtató volt, ezen kívül sokat olvastam nevelős könyveket és beszélgettem a kórházi dolgozókkal és a szobatársaimmal. Sőt azt is leírom miért volt egyáltalán nehéz ez a helyzet: idegen helyen voltam, idegen emberekkel, majdnem belehaltam a terhességbe és a szülésbe, kiszámíthatatlan volt, hogy mi fog velem történni és és a szobatársaimmal történni. Ráadásul egy egyes női klinikára nem az egyszerű esetek kerülnek.

A másik ilyen nehéz helyzet az volt, amikor március végén elkaptuk a kovidot. Gábor csináltatott először tesztet, és pozitív lett neki, aztán hozzám pár nap múlva jöttek ki tesztelni és nekem is pozitív lett. Gábor kórházba került 2 hétre és majdnem lélegeztető gépre is de végül is csövön kapta az oxigént. Én pedig ugye egyedül voltam itthon betegen a három beteg baba korú gyerekünkkel hatósági karanténban. Nincs elérhető leírás.Ki és mi segített átvészelni ezt az időszakot? Az jó volt, hogy elég sok mindenkivel cseteltem. Ekkoriban ismerkedtem meg Bihari Viki munkásságával és magával Vikivel, mert voltam egy online önismereti csoportján. Úgyhogy amikor csak tudtam néztem a videóit. Ugyan nem minden nap, de olvastam Cseri Kálmán kegyelem harmatja című könyvét, és Merj szeretnit is olvastam. Imádkoztam a kilencedet is, hogy túl éljük a kovidot.  Mind a kórházban, mind a hatósági karanténban elég sokat sírtam. A nehéz élethelyzetekben sokszor hiszem azt, hogy elhagyott Isten pedig ilyenkor van hozzám a legközelebb, és erre az esetek többségében utólag szoktam rájönni.

Mutatok egy Némethi Erikás videót, hogy ő mit tanácsol karantén idejére. Ha nagyon rosszul vagy lelkileg és nincs aki segítsen, arra az esetre ezt a116-123 as számot tudod hívni, ők az ingyenesen bármikor hívható lelki segély szolgálat. Ha szeretnél az elsők között értesülni a következő írásomról, akkor kövesd be a blogomat, amit nem tudok sajnos hogy kell, vagy pedig csatlakozz a Működik a kémia facebook csoporthoz. Ha szerinted hasznos lehet az ismerőseidnek, amit írtam, akkor oszd meg velük.  Legközelebb terveim szerint a félelemről fogok írni, amivel nem tudom mikor leszek kész. Eszembe jutott még egy idézet a Bibliából: 2 Korinthus 12: 10 "amikor gyenge vagyok, akkor vagyok erős."
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mukodikakemia.blog.hu/api/trackback/id/tr5216609364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása