Sziasztok!

Készítettem egy kérdőívet arról, hogyan lehetne jobb a blogom. Ha szeretnéd akkor töltsd ki bármikor. Ez a linkje.

Igazából erre vagyok kíváncsi, hogyan tudnék nektek segíteni a bloggal. Eddig egész kevés dologról írtam. Ha írtam akkor is olyan dolgokról, ami inkább engem érdekel. Erre vagyok kíváncsi, hogy titeket mi érdekelne. Ezáltal én is tanulhatnék új dolgokat és ti is remélhetőleg. Na jó, akkor megköszönöm, ha kitöltöd.

Egy ideje gyesen vagyok az iker fiaimmal. Tehát nem dolgozok most a laborban, de szívesen folytatom a blogot. Érdekel a kémia. Szívesen olvasok és írok róla. Most ezt szeretném nektek, bemutatni: hogyan oldódik a jód különböző oldószerekben. 

Ezt a bejegyzést nagyon rég hagytam félbe. Ami miatt szeretném befejezni és megmutatni nektek, mert úgy tűnik van létjogosultsága a blogomnak. Az eddigi bejegyzéseimet megnéztem hányan olvassátok és elég sokan. Amiről most szeretnék írni az az ezüsttükörpróba. Ez az egyik leginkább alapműveltségnek számító kísérlet. Amit hozzá fűznék a könnyebb megértéshez: Mi az a funkciós csoport, oxocsoport, az aldehid, a redukció, az ion, a vegyület és a kémiai komplex. 

Funkciós csoport: az atomok egy molekulán belüli olyan csoportja, amely az adott molekula jellemző kémiai reakciójáért felelős. 
Oxocsoport: ha az oxigénatom mind a két kötésével ugyanahhoz a szénatomhoz kapcsolódik, akkor oxocsoport alakul ki.( >C =O) Az oxocsoportot tartalmazó vegyületek az oxovegyületek.
Aldehidek: olyan oxovegyületek, amelyek molekuláiban az oxocsoport láncvégi szénatomhoz kapcsolódik.
Redukció: köznapi értelemben oxigén elvonás, általánosabb értelemben elektron leadás.
Ion: Olyan atom, vagy molekula, amely elektromos töltésserl rendelkezik.
Vegyület: Olyan kémiai anyag, amit kémiai elemek, vagy ionok alkotnak, meghatározott arányban. 
Kémiai komplex: olyan ion, vagy vegyület, ahol egy központi atomhoz vagy ionhoz kapcsolódik a többi atom, atom csoport vagy molekula. 

Ezüsttükör-próba:

Egy kémcsőben ammóniás ezüst-nitrát-oldathoz adjunk késhegynyi szőlőcukrot és tegyük meleg vízfürdőbe. Egy vízfürdőt így tudunk elkészíteni: főzőpohárba öntünk vizet, egy vasháromlábra teszünk azbeszthálót és erre rátesszük a vízzel telt főzőpoharat és elkezdjük melegíteni borszesz égővel. Pár perc múlva a melegítés hatására fém ezüst válik ki a kémcső falán. 

Magyarázat:

Az ammónia két lépésben reagál az ezüst-nitráttal:
1. lépés: amikor ammóniát adunk az ezüst nitrát oldathoz ezüst oxid válik ki.
2AgNO₃ +2NH₄OH =Ag₂O +2NH₄NO₃ +H₂O
2. lépés: az ezüst-oxidból ezüst-diamin komplex lesz.
Ag₂O+2NH₄NO₃ = 2[Ag(NH₃)₂]OH +H₂O
Ezután pedig hozzáadjuk a szőlőcukrot.

C₆H₁₂O₆+2[Ag(NH₃)₂]OH =2 Ag+ 3NH₃ +glükonsav ammóniasója+H₂O

Ez a képlete a glükonsav ammóniasójának:   

Hogyan kapcsolódhat ez az életünkhöz?

A poszttraumás növekedés folyamatáról szeretnék írni nektek az ezüsttükör-próba kapcsán. Nézzük végig és vonjunk párhuzamot az ezüsttükör-próba és a poszttraumás növekedés közt. Ér téged valamilyen stresszor, vagy trauma ezt szimbolizálja az ammónia. Ha szagoltál már ammóniát(például a tömény vizelet ilyen szagú), akkor tudod, hogy ez egy olyan dolog, amit nem tudsz figyelmen kívül hagyni.

Az ezüst-nitrát az az életednek az a területe, ami az események sorozata után meg fog változni. A kémcső a lelkedet szimbolizálja itt, ami lehet tiszta is és koszos is. Ez nagyban befolyásolja a végkimenetelt, minél tisztább a kémcső annál tisztább lesz az ezüsttükör. A lelkedben játszódik le ez az egész.

Amikor ér valamilyen trauma, akkor káosszá, bonyolulttá, komplexé válik az életed. Ezt jelenti az ezüst- diamin komplex. Végül van a cukor, a redukáló szer, ami redukálja, vagyis leegyszerűsíti ezt az egész helyzetet. A redukáló szer ebben az esetben gondolatokat, baráti, őszinte beszélgetéseket, filmeket, könyveket jelent. Bármit, ami segít abban, hogy megtaláld az értelmét, értékét annak, ami történt. Az ezüst az az érték, ami előtérbe kerül a tragédia kapcsán.

Ami még nagyon fontos, hogy a gyógyulásba időt és energiát kell fektetni. Ahogy a kísérletleírásnál volt a folyamat lejátszódásához, melegíteni kell az oldatot, tehát energiát kell befektetni és várni is kell. Korábban találtam erről egy videót,kik azok, akik, vagy mik azok, amik a legfontosabbak az életben.

Szeretném folytatni ezt a blogot egy nagy kihagyás után. Ami most leginkább foglalkoztat kísérlet, az a lángfestés. A hozzá kapcsolódó alapfogalmak a foton, az elektron, a hullámhossz és a gerjesztés, és persze az alkálifémek és az alkáliföldfémek.
Alkálifémek: az I. főcsoport elemeit, kivéve a hidrogént, alkáli fémeknek nevezzük. Nevüket onnan kapták, hogy vízzel lúgokat( alkáliákat) képeznek. Alkálifém a lítium (Li), nátrium (Na), kálium (K), rubídium (Rb), cézium ( Cs), és a francium (Fr).
Alkáliföldfémek: a II. főcsoport elemeit alkáliföldfémeknek nevezzük. Nevüket erős lúgképző, és kőzetalkotó tulajdonságukról kapták. Alkáliföldfém a berillium ( Be), magnézium (Mg), kalcium (Ca), stroncium (Sr), bárium (Ba) és a rádium (Ra).
Elektron:  Az elektron negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért. Szokásos jelölése: e^‒ 
Gerjesztés: Az atommag körül azt a térrészt, ahol az elektronok 90 %-os valószínűséggel megtalálhatók, atompályának nevezzük. A különböző atompályákon mozgó elektronok atommagtól való távolsága és energiája eltérő. Az atomban kötött elektron energiáját a pályaenergiával jellemezzük. A pályaenergia akkor szabadul fel, ha az elektron a magtól igen nagy távolságból az atompályára lép. A közel azonos méretű atompályákon mozgó elektronok elektronhéjat alkotnak. Az atom legstabilabb állapotát, amikor a legkisebb az energiája, az atom alapállapotának nevezzük. Ekkor az elektronok a lehető legkisebb energiájú atompályákon vannak. Megfelelő energia befektetésével az elektronok távolabb kerülnek az atommagtól, az atom gerjesztett állapotba kerül. A gerjesztett állapot nem stabil. A gerjesztés megszűnése után az atom alap állapotba jut, miközben a felvett energiát kisugározza.
Hullámhossz: a hullám két egymást követő maximuma, vagy minimuma közti távolság.
Foton: a fény elemi részecskéje.

Lángfestés: 
Szükséges anyagok: lítium-nitrát, nátrium-klorid, kálium-klorid, cézium-klorid, magnézium-klorid, kalcium-klorid, stroncium-klorid,  bárium-klorid, 1:1 térfogatarányban hígított sósav, és cink.
Szükséges eszközök: porcelántégelyek, Bunsen-égő, üvegbot, vegyszeres kanál.

Végrehajtás: A porcelántégelyekbe öntsünk kb 2 köbcenti, 1:1 térfogatarányban hígított sósavoldatot, majd szórjunk bele borsószem nagyságúakat a fém sókból. Keverjük meg üvegbottal az oldatokat, majd mindegyik csészébe dobjunk kis darab cinket. Az oldatból távozó hidrogéngáz fölé tartsuk vízszintes helyzetben a nem világító Bunsen-lángot. A lítium bíborvörös, a nátrium sárga, a kálium fakó ibolya, a cézium halványkék, a kalcium téglavörös, a stroncium bíborvörös, és a bárium fakózöld lesz. A magnézium nem festi a lángot. 

Magyarázat: Az elektronok igyekeznek a lehető legkisebb energiájú szintre kerülni, ezért a gerjesztés után az energiaszinteknek megfelelő különbség kisugárzása közben visszakerülnek egy alacsonyabb energiaszintre. A kisugárzott energia foton formájában is távozhat az atomból. Ha a foton hullámhossza a látható fény tartományába esik, a szemlélő az adott atomra jellemző színeket vesz észre. A fémek egy részének atomjait a látható fény fotonjai gerjesztik, így az instabil magasabb energiaszintről visszaérkezve az atomok a látható fény tartományában sugároznak. Ez a lángfestés.

Ezzel a jelenséggel szeretnék párhuzamba hozni egy hétköznapibb dolgot: a stresszt. Illetve a stresszkezelést. A stressz fogalma: A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti.
Amikor valamilyen veszélyt érzékelünk akkor egy magasabb energia szintre kerülünk, hogy tudjunk támadni vagy védekezni a hatás ellen. Például egy anya leszedi a gyerekéről az autót, vagy valaki menekül egy kutya elől és átugorja a kerítést. Amikor vége a vészhelyzetnek, akkor visszakerülünk egy az alap állapotunkba. Ez történik amikor hirtelen ér valami. Csakhogy a stressz többnyire tartós állapot, félünk az iskolában, az orvosnál, vagy egyes személyek társaságában, és választunk valamiféle tevékenységet, arra, hogy mielőbb lenyugodjunk. Kétféle út létezik ilyenkor az egyik, hogy érzelmileg közelítjük meg a helyzetet. Ilyenkor panaszkodunk, tagadjuk a helyzetet, eszünk, vagy valamiféle tudatmódosító szert használunk. Van a probléma központú megközelítés, amikor így értékeljük, hogy meg tudjuk oldani a helyzetet. Igyekszünk megbeszélni a problémát, megteszünk minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy a helyzet megoldódjon, vagy ami a legjobb, hogy megváltozunk. A szerint érdemes a probléma központú és az érzelem  központú megoldás közül választani, hogy van e befolyásunk az események alakulására, vagy nincs. Érdemes azt is megítélnünk, hogy ahogyan jelenleg reagálunk a nehézségekre az hosszútávon jó vagy rossz hatással van ránk. Remélem tudtam valami hasznosat mondani neked.

A következő kísérlet, amit szeretnék bemutatni a réz-szulfát ( CuSO4. 5 H2O) kristályosítása. A kristályosodás azt jelenti, hogy folyékony halmazállapotú anyagból szilárd lesz. A másik fontos eleme ennek a témakörnek a telített/telítetlen oldat kérdése. A telítetlen oldat azt jelenti, hogy adott hőmérsékleten adott mennyiségű oldószerben képes feloldódni az oldott anyag. A telített oldat azt jelenti, hogy az oldószer már nem képes több oldott anyagot feloldani. A túltelített oldat pedig az, amikor az oldott anyagból már kristályok keletkeznek. Kémiai értelemben többféle kristály van, illetve kristály rácsok vannak. Aszerint csoportosítjuk, hogy a rácspontokban milyen részecskék vannak. Van molekularács, ilyen például a gyémánt. Van fémrács ilyen bármelyik fém pl. vas. Van a molekularács ilyen a víz. Végül van az ionrács: ilyen a réz-szulfát.

 A réz-szulfátról írok néhány adatot. 20 °C-on, 100 g víz 20,7g réz-szulfátot old fel, 50 °C-on 33,3 g-ot, és 100 °C-on 75,4 g-ot. Mint láthatod minél nagyobb a hőmérséklet, annál több oldódik ebből az anyagból, nem mindegyiknél van feltétlenül így. Éppen ezért a kísérlet így kezdőik, hogy főzőpohárba öntünk vizet és elkezdjük melegíteni borszesz égővel azbeszthálón és vasháromlábon az a lényeg csak hogy minél inkább szoba hőmérséklet fölé. Ebbe a felmelegített vízbe teszünk addig réz-szulfátot míg telített nem lesz. Majd a főzőpohár szájához teszünk egy hurkapálcára tekert cérnát. A cérnát belelógatjuk az oldatba, levesszük a vasháromlábról és várunk, hűlni hagyjuk akár napokra is. Az oldatból a hűlés hatására egyre inkább kiválnak kristályok, hiszen alacsonyabb hőmérsékleten már kevesebb só oldódik. A cérna azért kell bele, mert arra rá tud kristályosodni és egy nagy kristály lesz. Ha anélkül végeznénk a kísérletet több kisebb kristályt kapnánk. A legtöbb dolgot, amiről itt írok nem szeretném, ha kipróbálnád otthon, de ezt igen. Készíthetsz konyhasó, vagy cukor oldatot ugyanennek a mintájára.

Ez így kapcsolódik a mindennapi életünkhöz: Hogyha vannak terveink, vagy valami amire összpontosítunk, akkor aköré fog épülni az életünk. Ha nincsenek céljaink, akkor elég szétszórtakká válhatunk. Érdemes, hogy legyen valamiféle vezér fonalunk, ami biztos pontot jelent. Ezt tenném még hozzá, hogyha szép kristályokat szeretnénk ahhoz idő kell. Sokáig kell az álmainkra összpontosítanunk és küzdenünk érte, hogy jó eredményt érhessünk el.

Még csak találgatom, hogyan nézzenek ki szerkezetileg az egyes bejegyzések. Erre jutottam, hogy az alapfogalmakkal kezdem. Aztán leírom a kísérletet, és a magyarázatát kémiailag, és azt, hogyan függ ez a mindennapi életünkhöz.

Ennek a vegyész virágoskert nevű kísérletnek a központi eleme az ozmózis. Milyen fogalmak tartoznak az ozmózishoz? Az első a diffúzió: egy oldat részecskéi mindig a nagyobb koncentráció felől haladnak a kisebb koncentráció felé, mígnem egységes lesz az oldat koncentrációja. A másik, amit érdemes lehet tudnod, hogy mit jelent a félig áteresztő hártya. Ez egy olyan hártya, ami  két oldat között van, és a kisebb részecskéket átengedi és a nagyobbakat visszatartja. Ezek után az ozmózis azt jelenti, két különböző töménységű oldat közt egy félig áteresztő hártya van, és úgy egyenlítődik ki a két oldat koncentrációja, hogy azok a részecskék, amik átférnek a félig áteresztő hártyán átdiffundálnak az egyik oldatból a másikba. Van még egy fogalom az ozmózis nyomás. Ez azt az erőhatást jelenti, amit az áramlás során a hígabb oldat a félig áteresztő hártyára fejt ki.

Így zajlik maga a kísérlet: Egy 100 ml-es főzőpohárba vízüveg(Nátrium-szilikát) oldatot töltünk, hogy körül-belül a pohár feléig legyen a folyadék. Dobjunk az oldatba kobalt(II)-klorid, vas(III)-klorid, réz(II)-szulfát, és nikkel(II)-klorid kristályt. Egy kis idő múlva a kristályok elkezdenek felfelé növekedni, és úgy néznek ki, mintha korall szálak lennének.

A magyarázata ez: A kristályok és a vízüveg határfelületén csapadékhártya képződik, amely féligáteresztő hártyaként viselkedik. A csapadékhártyában levő oldat töményebb, mint a vízüveg oldat. Ezen a féligáteresztő hártyán át beáramlik a víz a töményebb oldatba. Az ozmózis nyomás kiszakítja a hártyát és a sóoldat kiáramlik. A kristályból a szakadás helyére újabb fémionok kerülnek, és létrehozzák újra ezt a fém-szilikát hártyát. Így kezdenek növekedni a színes "vegyület növények".

Az életünkben is ezt figyelhetjük meg, hogy a szakadások mentén vagy a túl nagy nyomás hatására kezdünk el növekedni. Sokszor a nehézségek által virágzik ki az életünk.

Sziasztok!

Elkezdett bennem kikristályosodni egy ötlet. Régebben is sokat gondolkoztam ezen, hogy a természet törvényei és a kapcsolataink működése úgymond levezethető egymásból. Emlékeztek erre, hogy vannak ezek a kémiai egyensúlyra vezető reakciók? Ha az egyenlet egyik oldalán valamit megváltoztatunk a másik oldalon is változás lesz, hogy fennmaradjon az egyensúly. A címet is így választottam hozzá. Ebből az állandósult szókapcsolatról, hogy "Működik a kémia" mind a két terület eszünkbe juthat: a kapcsolatok is és a kémia is.

 Szeretnék bemutatkozni ki vagyok, és honnan szeretnék ötletet meríteni a bloghoz. Középiskolába három évig az Irinyi János vegyészeti szakközépbe,  az érettségi évében, és a technikum alatt a Petrik Lajos vegyipari szakközépbe jártam. Főiskolára az Óbudai Egyetemre mentem a Rejtő karra csomagolós szakirányra, ami szintén kapcsolódik elég szorosan is a természettudományokhoz. Most pedig szeptember óta a II. Rákóczi Ferenc gimnáziumban vagyok kémia és biológia szertáros. Ezekről a kísérletekről szeretnék írni, amiket előkészítek az iskolában. Úgyhogy erre számíthattok.

Szeretettel:

Baran Zsuzsi