Nem is tudom, hol kezdjem. Nagyon sokat gondolkoztam ezen az íráson. Sőt érzelmileg is megterhelő volt feldolgozni ezt a témát. Ma döntöttem úgy, hogy nem halogatom tovább a leírását. A magmás kőzetek kialakulásának fázisainak és a személyiségünk fejlődésének a szakaszainak a párhuzamáról szeretnék írni. Ez amilyen bonyolultan hangzik olyan bonyolult. Éppen ezért igyekszem minél átláthatóbban írni róla. Kicsit rendhagyóan ugyan, de ugyanúgy, mint eddig most is a természettudományos résszel kezdem, aztán az érzelmi folyamatokkal fejezem be. Vagyis itt inkább abbahagyásról van szó, mint befejezésről. Nos akkor...

Magmás kristályosodási fázisok

I: Az előkristályosodás

Az előkristályosodás a magmás ásvány- és kőzetképződés első szakasza 1400–700 °C között zajlik.
Az első szakaszban nehézfém szulfidok válnak ki: pirrhotin, pentlandit, kalkopirit, sperrylit.
Idővel ezekből a szulfidolvadékokból alakulnak ki a szililkátolvadékok. A szilikátolvadékokból a következő anyagok keletkeznek: magnetit, kromit, apatit, gyémánt, néhány terméselem (platinafémek).

II. Főkristályosodás

Az ásványtársulások 700–380 °C között kristályosodnak, a szilárd kéreg magmás kőzeteit alkotják, ércek vagy nem érces nyersanyag telepek nem keletkeznek. Az ásványosodás 900 °C körül két úton indul meg, az olivincsoporttal a nagy fajsúlyú kőzetalkotók, az anortittal a földpátok kezdődnek. A biotitok és káliföldpátok kiválása után már csak a muszkovit jöhet létre, majd – amennyiben még tartalmaz SiO2-t az oldat – szabad kvarc is kialakulhat a főkristályosodás végén.

Az alábbi két sorozat balról jobbra a csökkenő hőmérséklet mellett keletkező ásványokat mutatja:

olvin: Mg-Fe piroxének, Ca-Mg piroxének, amfibol, biotit, muszkovit, kvarc

anortit: bytownit, labradorit, andezin, oligoklász, ortoklász, muszkovit, kvarc

A kéregben a fölfelé haladó magma a hőmérséklet további csökkenésével mélységi magmás kőzetekké szilárdul. Ezek:
    Bázisos mélységi magmás kőzetek (pl. gabbró)
    Semleges mélységi magmás kőzetek (pl. diorit)
    Savanyú mélységi magmás kőzetek (pl. gránit)

III. Utókristályosodás

A kéregben felfelé haladó magma más kőzetek közé nyomul be. A kőzetté szilárdulás szakaszában a magmamaradék behatol a záró mellékkőzetek hasadékaiba, repedéseibe. Nagy mozgékonyságú, mert gőzökben és gázokban gazdag.

Kiindulási anyagok:

    SiO2
    Aluminium és alkálifémek
    víz
    könnyen illókban gazdag anyag
    hígfolyós maradék magma.

Pegmatitos szakasz (600-500 Cº): pl. K-földpát, drágakövekberill (smaragd, akvamarin), turmalin, korund ásványok (rubin, zafír), volframit. Hatalmas méretű ásványi kristályok keletkeznek, hasadékokban, telérekben, üregekben.

Pneumatolitos fázis (500-375 Cº, könnyenillókban feldúsult, nagy nyomású szakasz): pl. ónkő, kvarc, topáz, volframit, uránszurokérc, gránát-csoport; továbbá a kontakt metaszomatikus vasércek (magnetit, hematit).

1. Pegmatitos fázis

700 Cº veszi kezdetét. 500 Cº-ra hűlve a magmamaradék a mellékkőzetek hasadékaiba hatolva (lehűlve) ércteléreket hoz létre. Ércnek nevezzük az olyan ásványt vagy ásványtársulást, mely alkalmas a gazdasági életben hasznosítható fém előállítására.

E szakaszban folytatódik az elő- és főkristályosodás során a kiválást megkezdő könnyű pegmatofil elemek (titán, vanádium, króm és mangán) kristályosodása, és megkezdődik a nehéz pegmatofil elemek (ittrium, cirkónium, hafnium, nióbium, tallium, molibdén, volfrám, ritkaföldfémek és aktinoidák) kristályosodása is.

2. Pneumatolitos fázis

A magmamaradványok gőzei és gázai a mellékkőzetek repedéseiben keresnek utat (500-300 Cº-on). Ezekből lehűlve 500-300 Cº-on szintén fémek válnak ki. A környező kőzetek átalakítása közben pneumatolitos ásványok keletkeznek. Például: urán, tórium, ón, hasadóanyagok ásványai, radioaktív anyagok Így jöttek létre a magmás eredetű, a már nem magmás kőzetek belsejében az urán-, a tórium-, és az óntelepek.

A szakasz az oxikalkofil elemek (vas, cink, gallium, indium, tallium, germánium és az ón) fő kiválási periódusa.




A gyémánt útja:

-Kialakul

-Kibányásszák

-Darabolják, csiszolják

- Eladják

Találtam egy elég jó videót a gyámánt csiszolásról

Ebből a videóból csak két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy sokáig tart a gyémánt csiszolás, a másik pedig, hogy gyémánt port használnak hozzá.

Most jön az érzelmi oldala a bejegyzésnek

Hogyan alakulnak ki a személyiségünk?

I. Életünk nyolc szakasza:

Az életünk nyolc szakaszának gyógyítása című könyv alapján mutatom be, hogyan alakul a személyiségünk. Ezt a könyvet Matthew Linn, Sheila Fabricant és Dennis Linn írta. Ez a nyolc élet szakaszunk Erik Erikson szerint:

-csecsemőkor

-kisgyermekkor

-játékos gyermekkor

-iskoláskor

-kamaszkor

-ifjúkor

-felnőttkor

-öregkor

Ezeket a szakaszokat így állítottam párhuzamba a kristályosodással:

Az előkristályosodás a kicsi gyerekkor: csecsemőkor, kisgyermekkor, játékos gyermekkor. Kémiai értelemben az történik, hogy az előkristályosodás során cseppfolyós, képlékeny a magma. Könnyen terjeszkedik, és alakul. Az előkristályosodáskor formálódik ki a magma alakja, nagy vonalakban. A kicsi gyerekkorban alakul ki az alap személyiségünk.

A főkristályosodás az átmeneti időszak a felnőttkor és a gyerekkor között: iskoláskor, kamaszkor, ifjúkor. A főkristályosodás során szilárdul meg a magma. Ez az általános iskolás, középiskolás, esetleg főiskolás időszak a lagalkalmasabb arra, hogy párt és hivatást válasszunk. Tehát, hogy minél szilárdabb alapokra helyezzük a felnőtt életünket.

Az utókristályosodás a felnőtt- és az öregkor. Az utókristályosodáskor alakulnak ki a legszebb drágakövek például rubin,smaragd. Ebben a szakaszban alakulnak ki az érctelepek, amikből a fémeket nyerik. Ilyenkor válik egyáltalán annyira szilárddá és hideggé a magma, hogy bányászni lehessen belőle. Erre majd később visszatérek,miért fontos a bányászat. Felnőttkorra éri annyi trauma az embereket, hogy egyrészt megkérgesedik a lelkük, másrészt sok esetben felfedezik, hogy mi az értékes az életükben. Erről a poszttraumás növekedésről, amikor felfedezzük, mik az igazán fontos értékek az életünkben írtam egy bejegyzést az ezüsttükör-próba kapcsán. A bányászat pedig azt jelenti lelki értelemben, hogy 30-40-50 évesen kezdenek el visszatekinteni az életükre, önismerettel foglalkozni, végiggondolni, mit csináltak jól/rosszul. Ezt már csak onnan is gondolom, hogy ez így van, mert amikor a 20-as éveimben önismereti/gyógyító lelkigyakorlatos csoportokba jártam, lényegében egy generációval fiatalabb voltam, mint az utánam lévő legfiatalabb, de ahogy emlékszem minimum 10 évvel fiatalabb. 

Erről írok most részletesebben, hogy pszichológiai értelemben mi történik velünk a különböző életszakaszokban. azt igyekszem összefoglalni, amit ebben a könyvben írnak: Életünk 8 szakaszának gyógyítása:

1. Csecsemőkor: Ebben a korban alakul ki az alapvető bizalom, vagy az alapvető bizalmatlanság. A születéstől 2 éves korig tartó időszak tartozik ide. Akkor alakul ki a babákban az ősbizalom, ha minél többet dédelgetik őket, és ha minél hamarabb reagálnak a sírásukra.

2. Kisgyermekkor: ez az életszakasz a 2-3 éves kor. Ennek a korszaknak a lelki krízise az önállóság és a szégyen szemben állása. Ebben a korban fontos, hogy a szülők, és nevelők minél inkább megjutalmazzák a gyereket, ha jól dönt. Határt szabjanak a gyereknek, ha ön és közveszélyes dolgot tesz.

3. Játékos gyermekkor: 3-5 éves korig tart. A kezdeményezés és a bűntudat állnak szemben, mint lehetséges jellemvonások. Ebben a korban az a lényeg, hogy akár jutalmazzák, akár szidják a gyereket, a cselekedeteit minősítsék és ne őt.

4. Iskoláskor: 6-12 éves korig terjedő időszak. Ebben a korban dől el, hogy mi lesz a jellemzőbb ránk, a szorgalom, vagy a kisebbrendűség érzés. Ilyenkor az a fontos, hogy a gyerekeknek ne csak az úgymond értelmi intelligenciáját jutalmazzák a felnőttek, hanem az érzelmi intelligenciát is.

5. Kamaszkor: 12-18 éves korig tart. Ez a legalkalmasabb időszak arra, hogy valakinek kialakuljon egy egészséges személyisége, vagy pedig ilyenkor alakulnak ki legnagyobb eséllyel a személyiségzavarok. Ilyenkor az történik Erikson és a könyv szerint, a kamaszok olyanná igyekeznek válni, amit a tekintély személyek mondanak neki róla. Ilyenkor igyekszik megtalálni a kamasz, hogy ki is ő valójában.

6. Ifjúkor: 19-35 éves kor. Ez az az időszak, a legalkalmasabb a párválasztásra. Amikor a jó esetben egészséges fiatal, igyekszik egy egészséges mi kapcsolatot kialakítani. Ilyenkor a lelki válság tárgya, az, hogy intim kapcsolatot igyekszik kialakítani önmagával és másokkal, vagy igyekszik elszigetelődni. olyan is előfordulhat, hogy valaki egyedülálló, de mély kapcsolatban van magával és még pár emberrel. Olyan is előfordulhat, hogy valakinek látszólag van kapcsolata, de valójában nincs kapcsolata, mert nem győz elszigetelődni.

7. Felnőttkor: 36-65 éves kor: A felnőttkor arról szól, hogyan adjuk tovább, amit eddig megtanultunk. A kémiai/földrajzos résznél írtam a gyémánt útjáról. A felnőttkornak érdemes ezzel telnie, hogy a fiatalabb korban kialakult személyiség jegyeket kibányásszuk úgymond, hogy tudatosan figyeljünk rájuk, hogy csiszoljuk a saját személyiségünket, és másokét, és hogy megtanuljuk eladni magunkat, hogy mások is felfedezhessék milyen jók vagyunk. Ez az összes többi életkorban is fontos, de a felnőtt korban különösképpen. A felnőttkornak kifejezetten az a lényege, hogy megtanuljuk továbbadni, és adjuk tovább, amit kaptunk.

8. Öregkor: 65 éves kortól a halálig tart. Ez is az időskor szerepe, hogy felkészüljünk a halálra. Idős korban a teljesség és a kétségbeesés áll szemben egymással. Ilyesmi lenne a legjobb, ha az idős korunkban majd így tudnánk visszatekinteni életünkre, hogy egy teljes, szép, megelégedett életünk volt, amiért hálát tudunk adni, amire örömmel gondolunk vissza. Elég szomorú vagyok emiatt, hogy eddig többségében kétségbeesett idős emberekkel találkoztam. Ez azért érdekes, mert Erikson úgy írta le, hogy az idős kornak a hálaadás a lényege, hogy ő a két világháború alatt/között volt fiatal felnőtt és középkorú. Ebben az Életünk nyolc szakaszának gyógyításában volt egy példa arra, hogy sosem késő változtatni. Alfred Nobel azzal töltötte az életét, hogy fegyvereket kísérletezett ki. Idős korában, amikor meghalt az egyik testvére azt hitték, hogy ő halt meg. Az újságok Alfred nekrológját jelentették meg. Amikor szembesült vele, hogy mekkora kárt tett az emberiségnek, megalapította a béke Nobel-díjat. Díj alapítóként vált híressé, nem pedig bomba tervezőként.

Legközelebb a kiégés és a fekete kígyó kísérlet párhuzamáról szeretnék írni. Ha tetszett, amit most írtam, és/vagy szeretnél az elsők között tudomást szerezni a fekete kígyós bejegyzésről, akkor csatlakozz a Működik a kémia Facebook csoporthoz. Még nincs teljesen vége a bejegyzésnek, mert írtam egy verset.